A  Reformáció    útja Füzesgyarmat-ig (1)

A Reformáció kezdetének 500. évfordulója 2017. Egész évben ünneplések sorozatával emlékezik rá Füzesgyarmaton, az egész országban, sőt az egész világon a protestáns felekezetek mindegyike.

Hitújítás eredeti célja a római katolikus vallás  megreformálására. A cél megvalósítására eltérő irányzatok alakultak.

Luther Márton (1483-1546) volt az első, aki pontokba szedte tanait, és 1517. október 31- én   Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák  árusítását. A tételeknek rendkívüli hatásuk volt, főként a Német-római Birodalomban.  

Ulrich Zwingli 1524-ben Svájc területén lépet fel új, vallás újító tevékenységével, nagyrészt Luther tanai alapján létre hozta az evangélikus vallást.

Kálvin János (1509-1564) volt a reformáció legnagyobb hatású hitújítója, szellemi atyja és a gyakorlati megvalósítója. Ő a papság fényűzése, a pápaság mindenek felett álló uralma ellen pro-  testált,  vagyis szakítást sürgetett a katolikus egyházzal.                               .                                                                                                                                                                               A reformáció irányzatainak többsége is elfogadta ezt a nézetét. Ez a római katolikus egyház kettészakadásához vezetett: katolikus és protestáns egyházra, melynek több ága ismert.                          .                                                      

Kálvin francia lévén, 1536-ban Franciaország   területén hozta létre a francia kálvinista, azaz a hugenotta  felekezetet.                             .                                                                                                                                             1541-ben Genfbe költözött, ahol sok féle tevékenységet folytatott. Szolgált lelkipásztorként. E-mellett a város életének irányításában is részt vett. Szigorú hittételei alapozták meg a református hitet és a kálvinista egyházat. A polgári életben is szigorú intézkedéseket hozott. Intézkedései miatt sokakkal szembe került.1555-ben szilárdította meg hatalmát. Hit futótűz- ként terjedt a világban.   

A Reformáció jelentősebb irányzatai még:‒ unitárius, ‒ anabaptista.              

A Reformáció Magyarországon

Magyarországom hamar utat talált a reformáció.     A Mohácsi vész 1526 után kialakult helyzet kedvezett a református eszméknek. Első időben Felvidéken a katolikus, Habsburg birodalom alatt lutheránusi, evangélikus egyházak alakultak.

A török hódoltság területén hamarosan tért hódított a kálvinizmus is. Az ország lakosságának többsége áttér a kálvinista vallásra. A főurak a nagyobb hatalom reményében, a papok védelem alá kerülnek, járják az országot és szabadon prédikálhatnak, a nép megszabadul az egyházi adóktól,  és  lelki  segítséget  kaptak  a   török   ellen vívott szabadságharcukhoz.

A Tiszán túli területeken, a Partiumban és Erdélyben a lakosság nagy százalékban Kálvin tanait követik. 

Erdélyben  a  tordai   zsinaton  1566-ban,  a  magyar alapítású  unitárius egyházat megalapítja Dávid Ferencz.

Debrecen a reformáció idején

Ebben az időben Európa Központja, az ország leggazdagabb városa, a tudomány, a gazdasági és a lelki- szellemi élet központja. A német államokkal élénk kereskedelmet folytat. Diákjai külföldön tanulnak. Dévai Bíró Mátyás egyenesen Wittenbergből hozza a reformáció szellemét Debrecenbe. Török Bálint a város leghatalmasabb főura segítségére van a városnak iskolák, nyomdák alapításában. Verses írások, gyülekezeti énekek létrejöttét szorgalmazzák. S mind ezt magyarul. Károlyi Gáspár lefordítja a bibliát magyar nyelvre.

Debrecen rövid időn belül a reformáció tűzfészke, és irányító szerepet tölt be a Világreformátus egyházai életében. Ezért illették a „Reformáció fellegvára” és a „Kálvinista Róma” névvel.

Az 1565 évi Debreceni törvényhozó zsinat elfogadta Méliusz Juhász Péter, Kálvin tanai alapján összeállított Helvét Hitvallást és a II. Heidelbergi kátét. Ezzel hivatalossá vált az idén 450 éves Magyarországi Református Egyház.

Debreceni Református Kollégium 1538-tól működik, a tanítás az alapfoktól a legmagasabb szinten fojt. A „szegények iskolájának” is nevezték, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők, kiváló képességű gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az adományai mellett saját munkájukkal fedezték.

 Debrecen hatása Füzesgyarmatra

Debrecent közelsége tette lehetővé, hogy példaként álljon Füzesgyarmat előtt. Korán megismerte általa a reformáció, elsősorban a kálvinista tanokat, céljait és cselekedetét a vallásgyakorlásban, az iskolák irányításában, a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet területén.

Gacsári István (1791-47) leírja, hogy az 1567 évi Debreceni zsinat törvényalkotása döntő hatást gyakorolt a Tiszántúli Egyházakra. Ez időtől Füzesgyarmat lakosságának többsége a református hittétel követője     

Jelentős még az unitárius vallás. Római katolikusok száma csekély.

Debrecen példáján iskolák sorát hozták létre, ahol hasonlóan református szellemben tanítottak századokon át, 1949-ig.

Debrecen nem csak példát mutatott, hanem gyakorlati segítséget is adott:

Tanítók jöttek, akik a debreceni kollégiumban tanultak. Jó képességű helybeli fiatalokat pedig ott tanultak, és lettek helybeli tanítókká: Hati Sándor, Szőke György, Tóth Bálint, Bálint Péter.

Az 1526-os Mohácsi vész után a kisebb falvak a nádasokba húzódtak a törökdúlás elől. A favak lelkipásztor nélkül maradtak. Debrecenből jöttek nagy tudású  lelkipásztorok,  kántorok,  akik   magukkal  hozták, és  átadták tudásukat. Gacsári István helybeli születésű lelkipásztor 28 évig, és a Füzesgyarmati Krónika írója, szintén Debrecenben tanult.

Debrecenből szakemberek jöttek új technikai ismeretekkel.

„ A Reformátzió’ Harmadik Százados Öröm Innepe, mely az Austriai Császári Királyi Birodalomban lévő Protestans Ekklé'siákban, miképpen tartatott légyen, bőven megírta, és közre-botsátotta Bécsi Professor T. Márton Jó’sef Úr, 1818-bann.E’ mi Tiszántúl lévő  Főtiszt Szuperintendentziánkbann Deczember’ 7-dik napjára vólt határoztatva ezen Innep, olly móddal, hogy tsak egyedűl Debreczenben tartassanak az említett czélhoz alkalmaztatott Tanítások; a’ többi számos Ekklé’siákban pedig, ugyan azon naponn tsak ama’ Közönséges Hála-adó Imádságnak elmondása rendeltetett, melyet akkori Szuperintendens Fő Tiszteletü Benedek Mihály Úr készített, a’ mint ezt a’Currentale  Protocollum’II- ik  Darabjában, a 207- dik és követő óldalokonn szóról szóra láthatni:  — noha a’ közös Öröm, és háládatos Buzgóság’, nem engedvén magát ennyire meg-köttetni, az többnyire majd minden Ekklé’siákbann, ahoz illő Tanítások által ment véghez. Ugyan ezen Innep, a’ külső Protestans Országokban is, mindenütt, nagy dísszel, és pompával tartatott.”            (Gacsári István)…  

1817 évtől elmúlt 200 év!

A Reformáció 500. Örömünnepe                                                 

A kezdet óta századok múlnak, de a reformációra való emlékezés nem megy feledésbe, s ez így marad örökre.          

2017-ben a Félezredes Emlékév hasonlatosan hálával teli örömünnep Füzesgyarmaton és az egész világon.                                    (N. Diviki Emma)         

Oldal: (1) A ReformációI...
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu - © 2008 - 2024 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat