Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 

A füzesgyarmati református parókiák

 Összeállította: N.Diviki Emma Füzesgyarmat szülötte, 2018. (A 2014 évi javítása)

 A ma is meglévő, műemlék református parókia Füzesgyarmat, Bethlen utca 1 sz. alatt.

 

A kép, a 2018-ban is létező parókia udvari homlokzata (N. Diviki Emma)

Az 1.ő füzesgyarmati parókia                                                                                                                                                              

„Mind a Papóchiák, mind az Oskolák, az ő természeti rendeltetésénél fogva, mindenkor a Templomnak szomszédságában, vagy legalább közelében vótak, noha különböző időkben, különböző helyekenn”.

Az 1-ő régi, ma már nem létező parókia a mai templom elődjéhez tartozott.

 

Szilágyi Márton erf lelkész 1898 évi feljegyzéséből ismerjük létrehozásának körülményeit: „…egyházkerületi rendelet 6. és 8-ik pontjában az is meghagyatik, hogy „minden ecclésiában Ekklézsia láda legyen,  s az ecclésia láda nem a város vagy helység házánál, hanem a parókiában a prédikátonál, a láda kulcsa pedig a kurátornál álljon…. E rendelet folytán lett első kurátorrá: 1765-ben Diviki János.Ennek két évi gondnoksága idején épűlt egy parókia a templom északi oldala mellett – ma a lelkész használatában lévő kert dombos részén – melynek első lakója Pápai János volt, ebben laktak utódai is 1808-ig, Amikor egy újabban vásárolt, s túl a Gátra vezető útcára nyíló telken ismét új paplak építetett (2-ik)…”

Gacsári istván Krónikájából: „Az 1-ő parochialis Ház, a mostani (2-ik) Parochialis Udvarnak lábjában, az Északi részénn, a Templomnak Észak-nyúgotra eső Dombonn volt-épülve, — el-különözve, és félre-esve az Útczától, hová, a mostani Fiú Oskola háta megett volt a Bejárás egy sikátoronn; és úgy egészen ellenkező helyzetbe a Mostani Parochiával,...”                                                                                                 

 A 2-ik ma már szintén nem létező parókia.

Sári István: „Emlékezetem” c.-ű írásából ismerjük, hogy ez is a templom közelében volt.  A központi iskola előtt akkor nem tér, hanem épületek állottak.

Gacsári István: A fent említett paplak a templom D-i részén, „…a Piacz felől Nagygát felé vivő Útczára. Formája L forma görbe Épület, olly formán, hogy L-nek talpa esik Délre az Utcza felől. 2 Kő kéménnyekkel, Nád-tetővel, Tűzfallal az Utcza felől eső rész, Napkeleti végén, északi vége deszkázott; belül 3 szobákkal, u.m. Tanuló, Tiszta, és Lakó, s egyszersmind Cselédszobával, egy konyhával, kamrával, és Kő pinczével egy fedél alatt. Belső Hosszúsága: 11 öl, 5 láb: Külső hosszúsága 7 öl, Szélessége 4 öl, 4 láb. Építtetett 1807-ben Idősbb Daru Mihály Curátorságában. Vályog épület egészen, kivéve a Tanuló ház elébe Északra húzott kőfalat, és az említett Tűzfalat, s pincét: Van a Paróchia Udvaránn, több szükséges Épületekkel együtt (u.m. Istáló, Sertés, és Tyúk ólakkal, s egy kamrával együtt) az Eklésiának, egy 6 öles hosszú, és egy 3 öles szélességű Granariuma is, téglafundamentumú; de vastag vályug oldala, mindkét végén tűzfallal épült, Cseréppel fedett kétosztályos, Alsó és Felső, mellynek egy része Prédikátor; másik ismét az Ekklésia használatára van rendelve: az Utczára nyíló ajtó az Ekklésiaába; a belső ajtó pedig a Parchialis Udvarból a  Prédikátoréba vezet. Épült ez Mészáros István Curátorságában, 1825-ben.” Leírásának forrása: Gacsári István ref. lelkész 1839-ben befejezett,  „A Füzes Gyarmati Helvetziai Hitvallású Szent Ekklézsiának Krónika”  

Lakói valószínű az akkori lelkészek:

1807-1818-ig , de lehetséges, hogy 1847-ig Bonyhai Sándor.

1818-1847-ig Gacsári István volt hivatalban. A pontos időpont ismeretlen, de Sári István szerint Gacsári a Nagyér felől a harmadik épületben a volt  Koppányi  féle (a Koppányi tanítóról elnevezett iskola épületben) lévő ref. lelkész  lakásban lakott.

1847-1859-ig Csánki Benjamin lelkész lakhatta, amikor is a templom keleti oldala mellett lévő Andrási nevű görög származású kereskedő háza árverésen megvéttetett, s lelkészlakká alakíttatott. Ez lett a 3-ik parókia.

3-ik ma is meglévő, műemlék parókia.                                                                                                             

"Az 1700-as évek közepén épült barokk épület. A parókia a református templomtól délkeletre elhelyezkedő szabálytalan, nyújtott ötszög alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzata előtt klasszicista pilléres tornác fut végig. A két-szobasoros belső téralakítás építés korabeli, a fedélszék és a házvéget lezáró deszkaoromzat valószínűleg a 19. század második feléből származik. A fedélszék valószínűleg a 19. század második felében készülhetett.  A hosszított, szabálytalan ötszög alaprajzú, földszintes épület egyik rövidebb oldalával néz az utca felé Az utcai homlokzat jobb széléhez csatlakozó kis kapu vezet az udvarra, amelyre a paraszti építészetben megszokott módon tornáccal nyílik az épület. A tornácot tíz, négyzet keresztmetszetű pillér alkotja, fejezetük enyhén kiugró párnataggal kapcsolódik a rajtuk nyugvó gerendához. A tornácról három bejáraton keresztül közelíthetőek meg a belső helyiségek, egy negyedik kis faajtó az épület középtengelyében nyíló pincébe vezet. A hátsó homlokzatot hat egyenes záródású ablak tagolja. A sátortetővel fedett épület végét deszkaorom zárja, amelybe szellőzőnyílás és a tetőtérbe vezető ajtó van vágva, hozzá kívülről falépcső vezet. Az épület belső térképzése a népi építészet gazdagabb házaiból örökölt két-szobasoros elrendezés a tornácról nyíló konyhával, kamrával, fürdőszobával és a hátsó sorban lévő nagyobb közösségi helyiségekkel. Eredeti berendezés, nyílászárók, díszítés nem maradt fenn az épületben”.

1954-ben elbontották a parókiához tartozó melléképületeket. Az épület lábazatánál több helyütt vizesedés jelentkezett, a vakolat sok helyen mállott. A tetőszerkezet összességében jó állapotban volt, néhány helyen beázás tapasztalható. 1964-ben a lelkészlakás időközben használhatatlanná vált tűzhelyét elbontották, 1975-ben vezették be a vizet. 1979-ben újították fel a parókiát, a tetőszerkezetet és a kéményt….

 A teljesen díszítetlen utcai homlokzatot, két ablak tagolja, köztük látható az 1973-ban elhelyezett emléktábla, mely Csánki Benjámin itteni lelkész fiának, Csánki Dezső történetírónak, az Országos Levéltár vezetőjének, az MTA tagjának állít emléket.

1940-es és 50-es évek elején Kiss János tiszteletes lakta családjával. Gyermekkoromban én is ismertem az épületet.

 A 4-ik, új parókia  a lelkész lakása.

„…1999 októberében tették le az új parókia alapkövét, mely 2000 májusától decemberig fel is épült, s így az egykori parókia helyiségei fokozatosan átveszik a gyülekezeti ház szerepét." Mostani lakója Tóth Zoltán ref. lelkész.

Forrás:„ Református parókia -TÉKA tájer tektar.hu/tajertek/református-parókia-29description:

-       .   -     

 

A füzesgyarmati ref. parókiák története.

Közli:N.Diviki Emma 2014

 A 2-ik, ma is létező parókia  leírásának forrás anyaga:

"Református parókia - TÉKA

tajertektar.hu/tajertek/református-parókia-29

description: "

   "Az 1700-as évek közepén épült barokk épület. A parókia a református templomtól délkeletre elhelyezkedő szabálytalan, nyújtott ötszög alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzata előtt klasszicista pilléres tornác fut végig. A két-szobasoros belső téralakítás építés korabeli, a fedélszék és a házvéget lezáró deszkaoromzat valószínűleg a 19. század második feléből származik. Az épület lábazatánál több helyütt vizesedés tapasztalható, a vakolat sok helyen mállik. Bár a tetőszerkezet összességében jó állapotban van, néhány helyen beázás tapasztalható. A hosszított, szabálytalan ötszög alaprajzú, földszintes épület egyik rövidebb oldalával néz az utca felé. Az utcai homlokzat teljesen díszítetlen, két ablak tagolja, köztük látható az 1973-ban elhelyezett emléktábla, mely Csánki Benjámin itteni lelkész fiának, Csánki Dezső történetírónak, az Országos Levéltár vezetőjének, az MTA tagjának állít emléket. Az utcai homlokzat jobb széléhez csatlakozó kis kapu vezet az udvarra, amelyre a paraszti építészetben megszokott módon tornáccal nyílik az épület. A tornácot tíz, négyzet keresztmetszetű pillér alkotja, fejezetük enyhén kiugró párnataggal kapcsolódik a rajtuk nyugvó gerendához. A tornácról három bejáraton keresztül közelíthetőek meg a belső helyiségek, egy negyedik kis faajtó az épület középtengelyében nyíló pincébe vezet. A hátsó homlokzatot hat egyenes záródású ablak tagolja. A sátortetővel fedett épület végét deszkaorom zárja, amelybe szellőzőnyílás és a tetőtérbe vezető ajtó van vágva, hozzá kívülről falépcső vezet. Az épület belső térképzése a népi építészet gazdagabb házaiból örökölt két-szobasoros elrendezés a tornácról nyíló konyhával, kamrával, fürdőszobával és a hátsó sorban lévő nagyobb közösségi helyiségekkel. Eredeti berendezés, nyílászárók, díszítés nem maradt fenn az épületben.
   Az első füzesgyarmati református parókia a mai templom elődjéhez tartozott, s az attól észak-nyugatra fekvő dombon épült, el-különülve és félre-esve az Útszától, a Be-járás egy sikátoron.
  A következő, ma is álló parókiális ház épült a Déli részen a Piacz felől Nagy Gát felé vivő Útszára ? 2 kő Kéményekkel, Nád-tetővel, Tűzfallal az Utsza felől eső rész Nap-keleti végén, északi vége deszkázott; belől 3 szobákkal, ú: m: Tanúló, Tiszta és Lakó, s egyszersmind Cseléd Szobával, egy Konyhával, kamarával és Kő pinczével egy fedél alatt. (?) Építtetett 1807-ben Idősbb daru Mihály Curátorságában. Vályog épület egészen kivévén a Tanúló Ház elébe Északra húzott kő falat, és az említett Tűz falat s pinczét. (Gacsári Krónika) A fedélszék valószínűleg a 19. század második felében készülhetett. 1954-ben elbontották a parókiához tartozó melléképületeket, 1964-ben a lelkészlakás időközben használhatatlanná vált tűzhelyét bontották el, 1975-ben vezették be a vizet. 1979-ben újították fel a parókiát, a tetőszerkezetet és a kéményt is. 1999 októberében tették le az új parókia alapkövét, mely 2000. májustól decemberig fel is épül, s így az egykori parókia helyiségei fokozatosan átveszik a gyülekezeti ház szerepét."
 
 
 Az 1-ső, ma már nem létező  első, füzesgyarmati parókiéát a fenti leírás röviden megemlíti
   Bővebb ismertetés ugyan ott, a hozzászólás rovatban szerepel.

    Kiegészítés a Gacsári István ref. lelkész 1839-ben befejezett,  A Füzes Gyarmati Helvetziai Hitvallású Szent Ekklézsiának Krónikája alapján:

   "4§/V: A Régi Parochialis Ház, a mostani Parochialis Udvarnak lábjában, az Északi részénn, a Templomnak Észak-nyúgotra eső Dombonn volt-épülve, — el-különözve, és félre-esve az Útczától, hová, a mostani Fiú Oskola háta megett volt a Bejárás egy sikátoronn; és úgy egészen ellenkező helyzetbe a Mostani Parochiával, ..."
   A Krónikából ismert, hogy építtetője Diviki János, az Ekklézsia első Curátora volt.
  "6§/1: Diviki János, 2 esztendeig, 1764, és 1765. nem tudhatni bizonyosan, mikor kezdődött a Curátori Esztendő, az Esztendő elején e' épen vagy Szent György' nap' tájban mint most? A' Matriculában csak esztendők említtetnek. — Ennek idejében épült egy Paróchia — az a' melyben Tiszt. Pápai Úr, és a' többiek laktak a' Templom mellett lévő Dombon."

 A 3-ik, új parókia a lelkész lakása.

 Mind ez megtalálható Nagyné Diviki Emma "175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika" gyüjteményesművében, először kiadott "Krónikában". ISBN 978 963 87819-7-0,
www.adlibrum.hu/ Gacsari

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 84
Tegnapi: 116
Heti: 493
Havi: 1 902
Össz.: 100 780

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A füzesgyarmati ref. parókiák története
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu - © 2008 - 2018 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »