Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu

A füzesgyarmati református parókiák

 Összeállította: N.Diviki Emma Füzesgyarmat szülötte, 2018. (A 2014 évi javítása)

 A ma is meglévő, műemlék református parókia Füzesgyarmat, Bethlen utca 1 sz. alatt.

A kép, a 2018-ban is létező parókia udvari homlokzata (N. Diviki Emma)

Az 1.ő füzesgyarmati parókia                                                                                                                                                              

„Mind a Papóchiák, mind az Oskolák, az ő természeti rendeltetésénél fogva, mindenkor a Templomnak szomszédságában, vagy legalább közelében vótak, noha különböző időkben, különböző helyekenn”.

Az 1-ő régi, ma már nem létező parókia a mai templom elődjéhez tartozott.

Szilágyi Márton erf lelkész 1898 évi feljegyzéséből ismerjük létrehozásának körülményeit: „…egyházkerületi rendelet 6. és 8-ik pontjában az is meghagyatik, hogy „minden ecclésiában Ekklézsia láda legyen,  s az ecclésia láda nem a város vagy helység házánál, hanem a parókiában a prédikátonál, a láda kulcsa pedig a kurátornál álljon…. E rendelet folytán lett első kurátorrá: 1765-ben Diviki János.Ennek két évi gondnoksága idején épűlt egy parókia a templom északi oldala mellett – ma a lelkész használatában lévő kert dombos részén – melynek első lakója Pápai János volt, ebben laktak utódai is 1808-ig, Amikor egy újabban vásárolt, s túl a Gátra vezető útcára nyíló telken ismét új paplak építetett (2-ik)…”

Gacsári istván Krónikájából: „Az 1-ő parochialis Ház, a mostani (2-ik) Parochialis Udvarnak lábjában, az Északi részénn, a Templomnak Észak-nyúgotra eső Dombonn volt-épülve, — el-különözve, és félre-esve az Útczától, hová, a mostani Fiú Oskola háta megett volt a Bejárás egy sikátoronn; és úgy egészen ellenkező helyzetbe a Mostani Parochiával,...”                                                                                                 

 A 2-ik ma már szintén nem létező parókia.

Sári István: „Emlékezetem” c.-ű írásából ismerjük, hogy ez is a templom közelében volt.  A központi iskola előtt akkor nem tér, hanem épületek állottak.

Gacsári István: A fent említett paplak a templom D-i részén, „…a Piacz felől Nagygát felé vivő Útczára. Formája L forma görbe Épület, olly formán, hogy L-nek talpa esik Délre az Utcza felől. 2 Kő kéménnyekkel, Nád-tetővel, Tűzfallal az Utcza felől eső rész, Napkeleti végén, északi vége deszkázott; belül 3 szobákkal, u.m. Tanuló, Tiszta, és Lakó, s egyszersmind Cselédszobával, egy konyhával, kamrával, és Kő pinczével egy fedél alatt. Belső Hosszúsága: 11 öl, 5 láb: Külső hosszúsága 7 öl, Szélessége 4 öl, 4 láb. Építtetett 1807-ben Idősbb Daru Mihály Curátorságában. Vályog épület egészen, kivéve a Tanuló ház elébe Északra húzott kőfalat, és az említett Tűzfalat, s pincét: Van a Paróchia Udvaránn, több szükséges Épületekkel együtt (u.m. Istáló, Sertés, és Tyúk ólakkal, s egy kamrával együtt) az Eklésiának, egy 6 öles hosszú, és egy 3 öles szélességű Granariuma is, téglafundamentumú; de vastag vályug oldala, mindkét végén tűzfallal épült, Cseréppel fedett kétosztályos, Alsó és Felső, mellynek egy része Prédikátor; másik ismét az Ekklésia használatára van rendelve: az Utczára nyíló ajtó az Ekklésiaába; a belső ajtó pedig a Parchialis Udvarból a  Prédikátoréba vezet. Épült ez Mészáros István Curátorságában, 1825-ben.” Leírásának forrása: Gacsári István ref. lelkész 1839-ben befejezett,  „A Füzes Gyarmati Helvetziai Hitvallású Szent Ekklézsiának Krónika”  

Lakói valószínű az akkori lelkészek:

1807-1818-ig , de lehetséges, hogy 1847-ig Bonyhai Sándor.

1818-1847-ig Gacsári István volt hivatalban. A pontos időpont ismeretlen, de Sári István szerint Gacsári a Nagyér felől a harmadik épületben a volt  Koppányi  féle (a Koppányi tanítóról elnevezett iskola épületben) lévő ref. lelkész  lakásban lakott.

1847-1859-ig Csánki Benjamin lelkész lakhatta, amikor is a templom keleti oldala mellett lévő Andrási nevű görög származású kereskedő háza árverésen megvéttetett, s lelkészlakká alakíttatott. Ez lett a 3-ik parókia.

3-ik ma is meglévő, műemlék parókia.                                                                                                             

"Az 1700-as évek közepén épült barokk épület. A parókia a református templomtól délkeletre elhelyezkedő szabálytalan, nyújtott ötszög alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzata előtt klasszicista pilléres tornác fut végig. A két-szobasoros belső téralakítás építés korabeli, a fedélszék és a házvéget lezáró deszkaoromzat valószínűleg a 19. század második feléből származik. A fedélszék valószínűleg a 19. század második felében készülhetett.  A hosszított, szabálytalan ötszög alaprajzú, földszintes épület egyik rövidebb oldalával néz az utca felé Az utcai homlokzat jobb széléhez csatlakozó kis kapu vezet az udvarra, amelyre a paraszti építészetben megszokott módon tornáccal nyílik az épület. A tornácot tíz, négyzet keresztmetszetű pillér alkotja, fejezetük enyhén kiugró párnataggal kapcsolódik a rajtuk nyugvó gerendához. A tornácról három bejáraton keresztül közelíthetőek meg a belső helyiségek, egy negyedik kis faajtó az épület középtengelyében nyíló pincébe vezet. A hátsó homlokzatot hat egyenes záródású ablak tagolja. A sátortetővel fedett épület végét deszkaorom zárja, amelybe szellőzőnyílás és a tetőtérbe vezető ajtó van vágva, hozzá kívülről falépcső vezet. Az épület belső térképzése a népi építészet gazdagabb házaiból örökölt két-szobasoros elrendezés a tornácról nyíló konyhával, kamrával, fürdőszobával és a hátsó sorban lévő nagyobb közösségi helyiségekkel. Eredeti berendezés, nyílászárók, díszítés nem maradt fenn az épületben”.

1954-ben elbontották a parókiához tartozó melléképületeket. Az épület lábazatánál több helyütt vizesedés jelentkezett, a vakolat sok helyen mállott. A tetőszerkezet összességében jó állapotban volt, néhány helyen beázás tapasztalható. 1964-ben a lelkészlakás időközben használhatatlanná vált tűzhelyét elbontották, 1975-ben vezették be a vizet. 1979-ben újították fel a parókiát, a tetőszerkezetet és a kéményt….

 A teljesen díszítetlen utcai homlokzatot, két ablak tagolja, köztük látható az 1973-ban elhelyezett emléktábla, mely Csánki Benjámin itteni lelkész fiának, Csánki Dezső történetírónak, az Országos Levéltár vezetőjének, az MTA tagjának állít emléket.

1940-es és 50-es évek elején Kiss János tiszteletes lakta családjával. Gyermekkoromban én is ismertem az épületet.

 A 4-ik, új parókia  a lelkész lakása.

„…1999 októberében tették le az új parókia alapkövét, mely 2000 májusától decemberig fel is épült, s így az egykori parókia helyiségei fokozatosan átveszik a gyülekezeti ház szerepét." Mostani lakója Tóth Zoltán ref. lelkész.

Forrás:„ Református parókia -TÉKA tájer tektar.hu/tajertek/református-parókia-29description:

-       .   -     

A füzesgyarmati ref. parókiák története.

Közli:N.Diviki Emma 2014

 A 2-ik, ma is létező parókia  leírásának forrás anyaga:

"Református parókia - TÉKA

description: "

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat