Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 

  Körösladány a Füzesgyarmati Gacsári Krónikában

 

 példányban | copy/copies

 


Visszalépés megrendelés nélkül | Cancel

N. Diviki Emma: 175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika
Budapest, 2014. ISBN 978-963-87819-7-0 212 oldal 148x210 mm 
2900 Ft (külföldre: €10)

 A Füzesgyarmati Krónika nem csak Füzesgyarmat, hanem Körösladány, valamint a környező telepűlésekről, és lakóiról is sok jelentős adatot közöl  

www.adlibrum.hu/Gacsari  

   Jelen könyvismertetés külön foglalkozik azokkal az adatokkal, amelyek hasonlóak Füzesgyarmat és Körösladány között, valamint azokkal az emberekkel, amelyek mindkét település történetében szerepet játszottak.

Az ismertetés: 

"Dr. Kata Mihály:

A füzesgyarmati Gacsári Krónika

Könyvismertetés 

1839-ben − 175 éve − fejezte be Krónikájának összeállítását Gacsári István (1791− 1847), Füzesgyarmat szülötte és (már felnőttként) „Helvetziai Hitvallásu Szent Eklézsiá-jának 29 éven át Hazafi Prédikátor”a. A Krónika anyagát könyvek, anyakönyvek, épüle-tekben és tárgyakban meglévő tények és idős emberek elbeszélései alapján állította össze. A történet „az 1712-dik esztendő táján” kezdődő „mostani megűlés”től (= újra település-től) 1839-ig részletesen feldolgozza Füzesgyarmat (Colonia ad Salices, Colonia salice-tosa) históriáját, s eléggé megbízhatóak a település azt megelőző évszázadainak becsült adatai is.

A közel 200 oldalas Krónikát Nagyné Diviki Emma ny. építészmérnök − aki maga is füzesgyarmati születésű − „175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika” című gyűjte-ményes műben, teljes terjedelmében, eredeti (helyes)írással és kiegészítésekkel 2014-ben adta közre (ISBN 978-963-878 19-7-0; ára: 2900 Ft).

A páratlan munka részleteit három vonatkozásban mutatom be.

1) Általános ismeretek. A Krónika 1818 és 1839 között, tehát a reformkorban, 21 éven át készült. Füzesgyarmat és Körösladány története nagyon sok hasonlóságot mu-tat. Már földrajzi fekvésük és a légvonalban alig 20 km-es távolság a természeti csapá-sok (katasztrófák, földrengések, árvizek, aszályok, tüzek, pestis- és kolera-járványok so-ra), földes urak, a háborúk és forradalmak szinte egyformán érintették mindkét település lakosságát.

Földindulás volt pl. 1823. június 9-én, 1829. július 1-én és 1834. október 15-én, utóbbi esetben oly intenzív lett, hogy „a Toronyban a’ Harangok magoktól öszve-verőd-vén … megszóllaltak”.

A folyók szabályozása előtt az árvizeknek nagyobb volt volt jelentőségük, pl. „1777-benn, a’ mikor éppen Takarás tájban a’ vetéseknek nagy részét el-seprette ... − 1811-ben, a’ Tátra hegyének egy bizonyos része meghasadván … valami Tengerszemből … iszonyúan özönlő temérdek víztömegek … e’ mi Alföldünket is elborították … − 1816-bann … nagy Fergeteg után bekövetkezvén a Hó-olvadás … olly árviz lett abból, hogy … − 1830-ban a még előző év november 18-án leesett nagy hó, újabbakkal páro-sulva, 1830 március végére elolvadt”, de egy hónap múlva „a’ Hegyekből szakadó, ’s minden felöl toluló nagy Árvíz 24 óra alatt … egész Bucsát merevül elborította …” − Az 1838-diki árvízet „nagy és állandóult Havas Tél előzött meg.”

Szárazság. 1790-től kezdődtek a nagy szárazságok, „kivált 1794 és 1795 évben, a’ Berettyó’ árkában kellett kutakat ásni. Ásás közben, 3 kútakra találtak a’ Berettyó fene-kénn … A kutak Hordókból voltak csinálva …”.− 1817-ben az árvíz után, aztán 1824-ben és 1836-ban volt aszály, 1817-ben ezt nagy drágaság követte: „a’ Búzának köble … 80-100 forinton is ment”.

1815-ben „sokszori gyujtogatások vóltak itten … − Nevezetes az 1819-ki égi Tűz, mely Tornyunkat 28-dik Júliusban, délutáni 3 és 4 órák közt érte … − Nevezetes az 1829-benn Augusztus végénn történt Égi Háború is … egész éjtszaka szólottak a félre vert Harangok …”

Marha dög volt 1811-ben. „1816-bann, amaz Országszerte híres nagy Fergeteg miatt, Juhoknak, és Marháknak iszonyú veszedelme … − 1829-benn … közel 500 Darab Marhája veszett el Lakostársainknak (a kór állatorvosi neve: Lues Omasi) ... − 1835-benn … az ekkor el-döglött marháknak száma 844 Darabra ment … − 1836 és 1838 telén sok ló, juh és Birka pusztult el”.

Pestis (= döghalál) volt 1712-ben és 1719-ben. 1739-ben „Nagy Pestis” volt (amely 1837-ben kezdődött). A „Hólyagos és Pestis-Himlők  … irgalmatlanul öldöste ra-kásra a’ szegény ártatlan kisdedeket”. − [Hazánkban a himlőoltást először 1798-ban kezdték alkalmazni. A vakcináció lényegét − két évvel korábban − 1796-ban E Jennifer ismerte fel]!

„1831-benn a’ Cholera nevű … nyavalya, ami Napkeleten harczolt Muszka sere-gek … között ütött ki leg-először”, Békés vármegyében július 22-én” … Rendkívül szi-gorú intézkedéseket hoztak! − „1836-bann ismét ki-ütött a Cholera …” Szeghalmon néhány hét alatt 300-an haltak meg! Októberben hálaadást tartottak …

Háborúk. 1526-tól török hódoltság volt és 1711-ig, a „Kurutz Háború le-tsende-síttetéséig” is (Füzesgyarmat 1712-ben települt újra).

2) Füzesgyarmat 651 lakóházában 176 jelentősebb család (a „Törsök Lakosok”) nevét, eredetét, foglalkozását és települések közti átköltözését a Krónika részletesen be-mutatja. Tételesen ismerteti a templomokat, tornyokat, harangokat, az órát, a parochiát és oskolákat, ill. a temető helyeket. Szól az addig élt 13 prédikátorról (közöttük a felsoro-lásban éppen Gacsári István a tizenharmadik). Listázza a fiú és leányoskola 31 rectorát (= igazgató tanító) és oskolamesterét, a 35 alsóbb és 16 második fiú-tanítókat, a 2 leány-oskola 6 férfi tanítóját és Tanító Asszonyait; a 33 kurátort, a nagyszámú egyházfit, haran-gozókat, a 18 bábát, tételesen az eklézsia javait, jövedelmét és népességét, Füzesgyarmat főbíróit, 8 jegyzőjét és földesurait. A Krónika utolsó, 16. §-a Gacsári István prédikátorsá-ga alatt történt tíz nevezetes eseményt gyűjti össze. − Füzesgyarmat 1803-ban lett város (Oppidum).

A Krónika etikai normát is tartalmaz, pl.: „nőtelen személyeknek nem engedődik-meg a’ Leányok Tanítósága.”

Füzesgyarmat város mai lakosai részére mindezek alapvetően fontos adatok ...

3) Körösladány. Településünk neve 14-szer fordul elő. − A Nadányi (azaz Körös Ladányi) eklézsia papja 1351-ben Nicolaus volt, aki 10 ezüst garas dézsmát fizetett. Ennél csak a Kulch-i pap fizetett többet, 15 ezüst garast (53. oldal). − Füzesgyarmat és Körösladány eklézsiája 1822-ben szakadt el a Nagy-Kunsági Tractustól és csatolódott a Körös-Maros-közi Egyházi Vidékhez (36. oldal). − Falunkat Lampe is említi a Magyar Országi Református Eklézsiák Historiájában (44. oldal). − Az „újabb időkben Körösla-dányból Füzesgyarmatra települt Familiák”: Földi, Mező és Vizes család volt (69-70. oldal). − 1675-ben a debreceni szinódus által „Körösladányba Hiripi Márton ordinál-tatott” (89. oldal). − Oláh Dadai András 6 évig volt prédikátor Körösladányban (92. ol-dal).

„Ifjabb Pápai János özvegyét … Molnár Máriát, Deák István, Körös Ladányi Leányok Tanítója vette el”, 1790-ben (94. oldal). − „1795-ben Bonyhai Sándor meg-hólt, … felette Tiszt. Bátorkeszi József Úr, Körös Ladányi Prédikátor” mondott beszédet (96. oldal). − Hati Sándor végezvén Rectori pályáját világi hivatalra adta magát, „Hazájához közelebb jövén, Körös-Ladányban … Ispánnyá lett” (106. oldal). − „Sós Ferencz, … Körös Ladányi … Leányok Tanítójának, Néhai Sós Dánielnek fija” (116. oldal). − „Lu-

kács, vagyis inkább Luka Sándor mint Tanító Ember, elébb Körös Tartsai, vagy Ladányi, … később pedig Mező-Túri Nótárius” ( =falusi jegyző) lett (119. oldal).

„Nadányi Gyárfás (Gervasius) Özvegye, a’ ki 13 Porta’ birtokából fizetett 15 Fo-rintot, és 40 Dénárt, a’ mikor Körös Nadányt, (mely már L-el íródik az N helyett, Körös Ladánynak, noha pecsétjén is, mind e’ mai napig Nadány vagyon ) − bírták: …” (161).

„1715-benn, Julius 23-ánn Békés Vármegye’ Generális Gyűlésébenn, Körös Na-dányi Nemes Nadányi Miklós ellene mond a’ Királyi Fiscusnak” (= államkincstár jogi igazgatósága) … (161).

4. Kádár István, 1763-nak 23-dik Juniusától fogva 1765-nek Tavaszáig, ugyan az, a’ ki a Rectorok között említtetett fellyebb. Nem egyezhetvén akkori Fő Bíró Oláh János-sal, elment és lett először Körös Ladányi, majd később Mező Berényi Notáriussá és ugyan ott hólt meg is. − Körös Ladányi Nótárius korában megházasodott, vévén felesé-gül Nemes Juhász Juditot, a’ kitől Születtek 3 Leány gyermekei … (174).

Fás. „… Sok Ekklézsiák nevei kimaradtak Lampe munkájából … a Marosközi Tractusból, ki maradt Fás …” is, 1708 körül (46). − A régi Törsök (= tősgyökeres) Familiák egyike a „Győri familia, akik Vésztőről Fásra, Fásról ide” … költöztek (60). − A Tóth familia sok-féle. 3. Fási Tótok, szakadtak Fásról (66). − Török familia 4 féle. 3. Zsóldi és Kis Törökök Vésztőről Fásra, onnan ide” … jöttek (67).

Nadányiak. A Nadányiak Reformátusok, és annak … hatalmas Védői, s buzgó pártolói” (161) ... − Nadányi János a „Florus Hungaricus” könyv szerzője (39). − Ugyan-itt Staphanus Nadányi (39). Nadányi István nagy birtokú Földes Úr (40). − Nadányi Gyárfás özvegye volt Füzes Gyarmatnak Birtokos Földes Ura (50). − „Nadányi Gyárfás (Gervasius) Özvegye, a’ ki 13 Porta’ birtokából fizetett 15 Forintot, és 40 Dénárt, …” (161). − Nadányi János és Nadányi György özvegye (161). − „1715-benn, Julius 23-ánn Békés Vármegye’ Generális Gyűlésébenn, Körös Nadányi Nemes Nadányi Miklós ellene mond a’ Királyi Fiscusnak” … (161).

Összefoglalás. Idézem Szabó Magda írónőt, Gacsári István dédunokáját („Régi módi történetek”, 1974): Gacsári István „Krónikája nem csak Sárrét büszkesége, de fon-tos kordokumentum is, nem lehet meghatódás nélkül elolvasni az utódoknak szóló üzene-tét.” Mindezzel egyet értve, ajánlom az Olvasó figyelmébe Nagyné Diviki Emma remek könyvét."

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 64
Tegnapi: 19
Heti: 107
Havi: 779
Össz.: 80 841

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Körösladány a Füzesgyarmati Gacsári Krónikában
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »