Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 

                HELYTÖRTÉNET,  FÜZESGYARMAT története;

 néhány leírás a 18., 19. sz.-i egész Magyarország területét felölelő Helytörténeti mnunkából. /Vályi András, Fényes Elek/

     A honismereti leírások tartalma és területe, mely felé a kutatások irányultak, az elmult századok során állandó változáson mentek keresztül.

    A 18., 19. sz.-ban megjelentek olyan a Honismereten belüli herlytörténeti kutatási munkák, melyek, ellentétben a korábbi gyakorlattal már nem csak történelmi adatokat, eseményeket, hanem az országra vonatkozó földrajzi, természetrajzi, népességi és egyéb adatokat is tartalmaztak. Ezen túlmenően, az általános ismertetések mellett, az ország valamennyi településének rövid helytörténetét is leírták.

  Alábbiakban 2 ilyen munkából közlöm a Füzesgyarmatra vonatkozó leírást: 

 

- Vályi András: Magyarország leírása. 1796

    Gyarmat. Füzesgyarmat. Magyar falu Békés Vármegyében. Földesura Gr Haruker Uraság. Lakosai reformátusok. Fekszik Szarvashoz 3 mérföldre, Bihar Vármegyének szélénél, Hajdan mezőváros vala és a Nádasdyak bírták. Harmad része szántó földjeinek meglehetők, nádja elég, füzese tsekély, kerti, szőlei középszerűek, malma vizen, de ritkán használják. Fogyatkozásai, hogy határaját Körös és Berettyó vizek szokták elönteni, Szénája sásos, töltéseket is kell tartaniuk, legelőjük nem elég, és piacozások távol van, második Osztálybeli. 

  

-  Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. 1851 

    Füzes-Gyarmat                                                                                               

    Magyar mezőváros Békés megyében, a Sárrét szélén, közel Bihar megyéhez, N-Váradhoz 7 mfnyi távolságra. Van benne 647 ház, 82 katholikus, 4409 református, 10 evangélikus lakos. Egy igen szép református templom, három református iskola, 267 fiu, 211 leány gyermekkel, derék urasági ház, mellette lévő kerttel, több tiszti ház, nagy magtár, sörház. Határa lapályos fekete korhany föld, felette gazdag termékenységű, szénája igen sok, s nádja is annyi, hogy még udvaraikat is azzal keritik a lakosok, nádas tavaiban a vivimadarak ezerenként tanyáznak, s ezek között a kócsagok különösen említést érdemelnek, teknősbékája és rákja bőséggel, szőleje sok szép gyümölcsfával van beültetve, de bora nem állandó, de turfája nagy mennyiségben volna, de nem használják. Lakosai igen vagyonosak, sok magyar juhot, sertést, birkát s híres szépségű szarvasmarhát tenyésztenek, a földesuraság pedig több ezer merinost, sertést, és szarvasmarhát tart. Az ivóvíz itt iszapos ízű, és keserű. F. u. gr. Blankestein. Ut. p. Gyula  

                                           -   .    -  

    A fenti írásokból következtetések vonhatók le. A két időpont között mind össesen 55 év telt el. Ez idő alatt a talepülés hatalmas fejlődésen mehetett keresztül.  Az első írás szerényebb gazdaságról, a piacozás, vagyis a kereskedelem nehézségéről ír. Templomokról, iskolákról nem szól. Ezzel szemben a második írásból, 55 év mulva,  fejlett gazdaságra, lakosainak jólétére, az iskolák számából következően,  a gyermekek iskolázásának általánosá válására  következtethetünk.  A Krónikából is tudjuk, hogy ez idő alatt épűlt a templom, városi rangot és vásártartási jogot kapott a település. Ez nem volt véletlen. A fejlődést előmozdíthatta az a tény is, hogy az új uraság maga is előmozdította a mezőgazdaság és a város  fejlődését. Az igazi fejlődés mégis a lakosság  szorgalmas munkájának eredménye.

                                          -   .   -

  A fentieken kívűl van még számtalan, az egészországot átfogó honismereti munka, de füzesgyarmat számára legtöbb információt a 19. és 20. sz.-ban létrehozott megyei, Békés-megyei helytörténeti monográfiák adják, melyek nagyrészéről Borbíró Lajos már említést tett, sőt forrásanyagként használt a füzesgyarmati "Helytörténeti- néprajzi füzetek" című adatgyűjtő munkájánál. Vannak még kutatásra váró anyagok.

    Ajelen és a jövő nemzedék feladata lesz a régi leírások összegyűjtése, rendszerbe foglalása, megismertetése, melyeket az újabb kutatási területek pontos, hiteles anyagaival egy, a mai kor igényeinek megfelelő tartalmú, formájú és szemléletű Helytörténeti munkában összegezze.

 

      Mi a követelmény egy mai HELYTÖRTÉNETI írással szemben?

     Ma még nincs megfogalmazva egy egységes ajánlás. A 2000-ben elindult " 100 magyar falu" című mozgalom keretében 2002-ben kiadott helytörténeti írások között van már több olyan, amelyik a mai kor történelmét is feldoldolgozta, megfelel az adott helység igényeinek, és az adott kor követelményeinek, azzal, hogy az eseményeket a már elfogadott történelmi hitelességgel tárgyalja, az iró szubjektív véleménye nélkül.  Ezek segítséget nyújthatnak egy egységes ajánlás kidolgozásához.

 A Krónikák a jövőnek és mindenki számára készülnek.

     

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 113
Tegnapi: 19
Heti: 156
Havi: 828
Össz.: 80 890

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Helytörténet,Füzesgyarmat története;Fényes Elek leírásából
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »