Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 

Az 1567-es DEBRECENI ZSINAT hatása     Füzesgyarmatra

 

Debrecen a Füzesgyarmati Gacsári  Krónikában       

 példányban | copy/copies

 


"Kivált pedig, minek utánna, az 1567-dik esztendőben, a Debreczeni Sinat alkalmatosságával, a több Túl a Tiszán lévő Esperességek között, a Makói, és Túri Traktusok is, a Helvetica Confessiónak alá-irták neveiket: attól az időtől fogva, mind a Maros, és Körös mentében, mind a Berettyó, és Túr vidékein, minden magyar Ekklésiák Reformaták, vagy Helvétziai Vallástételt követők lettek.

      Akár mikor ülték hát meg Füzes Gyarmatot is, akár előtte, akár utánna a Reformátiónak, mivel itt post hominum memoriam mindenkor Magyarok laktak mind e mai napiglan: bizonyos hogy ennek lakosi is, Reformátusok, vagy Helvétziai Vallástételt követők vóltak."

 

  Családfakutatás: DEBRECEN-ből Füzesgyarmatra elszármazottak a 18-19-ik sz-ban   

    Debrecen a 18-ik sz.-ban  létszámát tekintve Magyarország legnagyobb városa volt. A Ref. Kollégium e-században élte virágkorát. A füzesgyarmati lelkészek, tanitórektorok, kántorok közül sokan itt kezdték tanúlmányaikat. Gacsári istván A füzesgyarmati Krónika megírását megelőzően, már ifjan, a debreceni kollégiumban mindjárt a második grádicson vették be a syntaxisták közé. Ez időben olyan hires emberek írányították a kollégiumot mint pl. Budai ézsiás professzor T.T. ( később Fő Tiszt. Szuperintendáns)

 Gacsári István „A Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallásu Szent Ekklézsiának  Krónikája” című helytörténeti írását – továbbiakban: Füzesgyarmati Gacsári Krónikát, 1839-ben  - 175 éve - fejezte be. A Hazafi Prédikátor /1791- 1874/, Füzesgyarmat szülötte 29 éven át gyűjtötte össze a Krónika anyagát, a török pusztítás után megmaradt, csekély archívumok, épületek és tárgyak tényszerű adatai, valamint az idős emberek elbeszélései alapján. 

Debreceniek, debreceni Kollégium diákjai, akik 175 évvel ezelőtt Füzesgyarmatra telepedtek, a "Krónika" szerint nagyon  jelentős szerepet töltöttek be a település kialakításában.

Füzesgyarmat történetét „az 1712-ik esztendő tájékán” a „Második, vagy „Újabb és Mostani Meg-ülése” / az elnéptelenedés utáni betelepítése / idejétől 1839-ig részletesen feldolgozta. Egyéb kűlső, évszázadokkal ezelőtti adatok felkutatásával, melyek megnevezik Garmat, Gijormat stb./Gyarmat/nevét, vagy századokkal ezelőtt e-területet birtoklók nevét és más hivatkozások /Nagy Váradi Regestrum/ alapján megbízhatóan bizonyította, hogy Füzesgyarmat már 1210-ik esztendőben is létezett.

2014- ig a Krónika teljes tartalma, csak a Békésvármegye Régészeti és Művészettörténeti Társaság által megjelentetett Évkönyv 1879-1881-i számában, három részletben volt olvasható.

A közel 200 oldalas Krónikát Nagyné Diviki Emma ny. építészmérnökaki maga is füzesgyarmati születésű − „175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika” című gyűjteményes műben, teljes terjedelmében, eredeti (helyes)írással és kiegészítésekkel 2014-ben adta közre (ISBN 978-963-878 19-7-0). A könyvvel kapcsolatos információ   www.adlibrum.hu/Gacsari         

 

Debreceniek 175 éves Füzesgyarmati Gacsári Krónikában.

  A  Füzesgyarmati Gacsári  Krónika  nemcsak Füzesgyarmatról, hanem  a környező és távolabbi településekről pl. Debrecenről és lakóiról is sok jelentős adatot közöl. Történetük  nagyon sok hasonlóságot mutat. Földesuraik évszázadokon át ugyan abból a családból valók, a háborúk és forradalmak szinte egyformán érintették mindkét település lakosságát. Földrajzi fekvésük, közelségük miatt a természeti csapások (katasztrófák, földrengések, árvizek, aszályok, tüzek, pestis- és kolera-járványok sora), hasonló módon sújtották azokat.

Folyamatosan készülnek olyan ismertetők, amelyek kiemelik a Krónikából azokat az adatokat, amelyek hasonlóak Füzesgyarmat és valamely közeli település között, valamint azokat az embereket, amelyek mindkét település történetében szerepet játszottak. Ismertető készült már Körösladányról, Bucsáról…

  

Debrecen igen nagy szerepet játszott Füzesgyarmat életében az Újabb-megülés utáni időkben. Nem közeli települések, ennek ellenére történelmükben van hasonlóság; a természeti csapások, háborúk egyaránt sújtották.

Debrecen, elsősorban, mint magasabb rendű város, irányító szerepével, példaadással, megfelelő szakember biztosításával, a vallásgyakorlás, a tanítás, iskolák irányításában volt nagyhatással térségünkre is.

A kezdetekkor nagy volt a települések közötti vándorlás.  Gacsári István 176 betelepedő családot sorolt föl a Krónikában. Sok esetben ismerteti a családok történetét. Az új telepesek, közülük 12 család vallotta magát debreceni származásúnak. Ám, ennél sokkal több személy jött Debrecenből Füzesgyarmatra, különböző hivatalok betöltése végett. Sokan Gyarmaton alapítottak családot, és letelepedtek.

 

 Debrecenből jöttek a következők:

                              „  I.) Régi Törsök lakosok,

                       vagy Familiák, kik még ma is meg vagynak.

Familiák,                     Hely, honnan szakadtak.

Budai familia              Debreczenből

Danka familia            Sámsonból, Debreczen mellől, ez előtt

                                   mintegy 90 esztendőkkel.

Derecskei familia      szakadt Debreczenből.

Fülöp familia            Debreczenból szakadt ide Gyarmatra, és

                                  Sákára is: laknak közzülök még most is

                                  Debreczenben.

Muszka familia          jött Debreczenből.

Szabó familia sokféle 6. K. Katska Szabók, eredtek Debreczenből:

                                   igazi nevök Debreczeni; Szabóknak a Szabó

                                   mesterségről neveztettek.

Tolcsvai familia         Debreczemből.

 

Bakonyi f.                 Debreczenből.

 

2. Későbben jött, és ujabb időkben települt Familiák.

 

Familiák.                    Hely, honnan szakadtak.

Bakonyi f.                  Debreczenből.

Polgári f.                    Debreczenből.

Szekeres f.                 Debreczenből.

 

…”

Bizonyos munkák elvégzésére, hozzáértő szakembereket hívtak más településről, Debrecenből is.

 

                             „I. A Templomokról…

Második, a Bővített Templom…

Templomnak akkori Bővitése, csak igen csekély volt; melly mind öszve is csak abban állott, hogy az 1-ső vagy Régi Templomnak Dél-felől való óldalához, egy kisded szerű

Porticus tóldatott… de Lévai János, akkori Nótárius 1777-ben irásba tett alá-irva Biró Diviki János, és az Esküdtek, vagy Birák neveivel, melly irás Ekklésiánk Archivumában van, — hogy ugyan akkor, és ezen idő alatt az 1-ső vagy Régi Templomunk erőtelen falai is egészen kiigazittattak, sőt annak a Teteje, vagy Fedelezetje is, mint szinte a benne lévő székek, más szükségesekkel együtt, megújittattak. Épült ez a Munka Derecskei Ácsok, Orbán Mihály, István és Péter, Kömíves Debreczeni Baklonger Antal, és Asztalos, ugyan csak Debreczeni, Lovasi Mihály Meisterek által.”

…” csak kevéssel ez előtt is, a Mária Therezia Uralkodásának vége felé, melly nehéz volt templomot; sőt csak valamelly Templomi formát mutató Porticust, vagy Oratoriumot is épeteni a mi Reformáta Vallásunkonn lévőknek, úgymint a kiknek, arra, magától a Királyi Felségtől; sőt a Vármegye Uraitól bizonyosan pedig Római Cathólicusoktól kellett engedelmet nyerni. Melly sok elő-hátra való futkározást, Vármegye Uraihoz, Szuperintendenshez, Debreczeni Professorokhoz való folyamodást, és ennek csak csupa sükerülheteséért is…”

 A helyiség népességének, csak csekély létszáma rendelkezett olyan ismeretekkel, tudással, jogosítvánnyal, akik a legfőbb hivatalok, intézmények feladatait szakszerűen képesek lettek volna ellátni. E-tisztségek betöltésére nagy tudású, külső, máshol fellelhető személyeket  időszakos, vagy állandó szolgálattal bíztak meg.

 Az alábbiak, akik a Debreceni Reormátus Collégiumban tanúltak:

                 „Az Ekklésiai, vagy Belső Személyekről

  Úgymint: a Predikátorokról, és Oskolai nagyobb, és kissebb, — Fiú, és Leány Tanitókról.                        

  (Debrecenben tanúlt)  I. A Predikátorokról.  

 Nyiregyházi Bálint, ki 1675-ben, a Debreczenben tartott Synoduson ordináltatott ide Gyarmatra Predikátornak…

 A Második, vagy Mostani Meg-ülésbenn:…

  II-dik Szent Andrási György, 1716—1720-ig. A mint a Debreczeni Reformátum Collegium Matriculájából, vagy Subscriptionale Protocollumából láthatni; Deákká lett ez 1708-dik esztendőben. Onnan ment Szentesre Oskola Mesternek;

azután lett Fűzes Gyarmati Predikátorrá; innen pedig ment Karczagi Predikátornak…

 IV. Túri Sebestyén, 1724—1732-ig. A Debreczeni Reformatum Collégium Matriculájába, mint Deák 1710-benn irta bé magát, még pedig: Első volt a Grádusában. Académiákról lejövén, ide való Prédikátorrá lett, és ugyan itt hólt meg is, 1732-benn…

 

 VII. Szilágyi György, 1750—1761-ig, 23-dik februáriusig igy rekesztvén be a Matriculát:

„Claudite jam rivos pueri, sat prata biberunt.”

Ez a derék Tiszteles Férfijú, volt az itteni Matriculáknak legelső kezdője, és minden Ekklésiánkra tartozó dolgoknak szorgalmatos feljegyzője; sok tekintetben pedig, úgymint a ki, — a mint oda fellyebb is láttuk, — Vida János Biróval együtt, az Isten házát — az Első, vagy Régibb Templomot, régi romladozásiból kiépittette, szennyéből ki-vetkeztette, — a Templom mellé Tornyot is épittetett, azt Haranggal   el-látta, az Úr Asztalát is, annak méltóságához illő készületekkel fel-ruházta, és ékesítette, az az előtti cserép edényeket, mind Értz Edényekké változtatta, — volt e mi Gyarmati Ekklésiánknak, mint egy Státora és Második Meg-fundálója. A fellyebb emlitett Pap Ferenczczel együtt, ugyan azon 1730-dik esztendőben subscribált a Debreczeni Anya Oskolában. Onnan ment a Hajdú Böszörményi Oskola Rectorságra; majd ismét ennek végeztével, a külső Országi Académiákra. Onnan vissza-térvén, elébb a Karczagi; majd később e Füzes Gyarmati Lelki Pásztorságra, innen a mint Traditió tartja, ment ismét Török Szent Miklósra. Kár hogy ezen nagy érdemü Lelki Atya, kinek olly sokat köszönhet Ekklésiánk, tovább is ennek kebelében meg nem tartatott Ő égő és világos szövetnek vala; de Gyarmat tsak kevés ideig örült az ő világának! Éljen hát legalább és pedig Örök áldásban éljen drága emlékezete az Utó-kornál; áldásban még a sir fenekén el-hamvadva is betses poraiban! Ennek Fija volt az a Szilágyi György, ki 1760-ban Subscribált, és lett előbb Deretskei Rektor majd Tépei Prédikátor, a mint jegyezve találtam a Collegium Matriculájában, hol Füzes Gyarmatinak neveztetik, az ő akkor itt Predikátorságot viselt Édes Atyáról. Itt Gyarmaton 5 Gyermekei születtek, a mint a Matricula mutatja,..

 

  X. Pápai János, vagy egész nevével, — a mint maga is  sokszor irja: Pápai Hegyi János, — 1764— 1779-ig exclusive a mint maga ő ki-fejezi, ezt tévén utánna: „Aris ergo de hinc nostris abscedito” Született Madarasonn, a Nagy Kúnságban. Debreczenbe menvén, Deákká lett 1735-benn, a nagyhirű Szuperintendens Fő Tiszteletű Szilágyi Sámuellel együtt egy Grádusban. A Collegiumból ment a Karczagi Oskola Rectorságra Azután Académiákról haza jötte után, Predikátorrá lévén, az Abádi Ekklésiában a Tisza mellett 16, a Füzes Gyarmatiban 13 esztendőkig szolgált; még pedig mint hatalmas  szavú, és elő-adású Lelki Pásztor, olly nagy hirrel, és dicsérettel, hogy őtet a mai élő öreg emberek szinte el-ragadtatással emlegetik. Volt a mellett nagy és magas termetű, mely által külsőképpen is nevelte tekintetét. Ugyan csak itt nállunk Predikátorságának le-mondása után25 19 esztendőket töltött pihenésben ön-maga házában, de azonban úgy, hogy azon idő alatt a Sákramentomok ki-osztásában, az utána következett Lelki Pásztorokkal, részt vett halála órájáig; mely történt 1798-bann, Márczius 26-kán, 80 esztendős korábann. Két rendbéli Feleségei vóltanak. 1-ső Besnyő Judit, ki már itt Gyarmatonn laktábann temettetett-el 33 esztendős korában, 1765-benn Deczember 6-dikánn, Kettős Tanitással. Egyik Actor volt felette, Tiszt. Tatai István Úr, ki Sid: XII: v. 7; másik

Tiszt. Lovasi József Úr, kik Jób: XXVII. 2—6 viből, predikáltak felette. Ettől a feleségétől, még Tisza-Abádonn születtek ezen Gyermekei: 1) Ifjabb Pápai János, ki 1766-bann subscribál, s 1768-ban lett ide való Preceptorrá, s itt esztendeig szolgált. Meg-házasodván ez 1781-benn, 2-án Febr. Molnár Máriát vette feleségül, kivel Udvariban copuláltatott. Meghalván pedig ő itt helyben, 1789-ben 39 esztendős korában, Özvegyét Molnár Máriát, Deák István, Körös Ladányi Leányok Tanitója vette el, 1790-ben 15-én Deczemb. 2) Másik Fija vólt Pápai Márton, ki subscribált 1774-ben, lett T Löki Rectorrá; azután Udvarii, majd Püspök Ladányi Leányok Tanitójává és ott hólt meg is. 3) Pápai Sára, ide való lakos, Néhai Szőke Márton vólt felesége. — II-dik felesége vólt: Sárándi Ilona, Helybeli köz-lakos Sárándi Bálint Leánnya, kit elébb ide való Rector, és később Nótárius Pataki István vett vólt el; ennek halála után pedig ő, özvegységében vette-el. Ettől ismét születtek itt helyben 6 Gyermekei, úgy mint: 1) Dániel, ki 1766-ban született, s idővel itt közlakos lett, vévén feleségül Körös Ladányból Marti Sárát, Ettől való Unoka gyermekei most is köztünk élnek. 2) Susánna, Helybeli lakos Néhai Bálint István volt felesége: ettől is van köztünk egy Unoka gyermeke: Ifjú Bálint István. 3) Judit kit 1794-ben Túrkevi Kántor, Szerző János vett-el. 4) Béniámin, ki születése után csak hamar meg-hólt. 5) és 6) Béniámin, és Rákhel, kettős gyermekei, kik hasonlóan csak hamar elhóltak…

  25* Tiszt. Pápai Ur Resignationalis Levele, most is meg van, és látható Ekklésiánk Archivumában. Ismét, kár, s fájdalom, hogy a derék Lelki Pásztornak e lőn sorsa!

      XII. Bonyhai Sándor, 1790—1818-ig. Született Debreczen Városában. A Togátus Deák Ifjak közzé, 1775-benn irtafel magát, hol eltöltött Deákságának esztendeje után, lett a Kis Új 

Szállási Oskola Rectorává, majd az Erlangai Académiáról vissza-jövén, a nevezett időben e Füzes Gyarmati Ekklésiának 28 esztendőkig Lelki Pásztorává, egyszersmind a Nagy és Mária 1789-benn. Kúnsági Egyházi Vidéknek idővel Assessorává. Ennek idejében épültek az Új Templom, és Torony, nem külünben a mostani Parochia és a Túl a Gáti Leány Oskola. Hitvesétől Kádár Juliannától, születtek 6 Gyermekei: 1) Sándor 1791-benn, ki csak hamar meg hólt, 1795-ben, tanitván felette Tiszt. Bátorkeszi József Úr, Kőrös Ladányi Predikátor, Búcsúztató verseket mondván  Szeghalmi Rector, Jezerniczky Ferencz, 2) Jósef 1793-ban, a Debreczeni Collegiumban, hol eskütt Deák is vólt, végezvén tanulását itt helyben Füzes Gyarmati Rectorrá lett, most Tisza Füredi Predikátor. 3) Julianna, 1796, ki csak hamar meg hólt, 1799-ben predikálván felette Tiszt. Angyán János Úr Szeghalmi Predicátor és búcsúztatván Helybeli Rector, Marjai Sámuel Úr. 4) Therézía, 1798-bann, ez is csak hamar elhalt 1802-benn, Prédikálván ismét T. Ángyán Úr és Búcsúztatván Helybeli Rector, Farkas János Úr. 5. Julianna ismét, 1802-benn, ki hasonlóul meghólt 1803-ban, predikállván ugyan csak T. Ángyán Úr, búcsúztatván Helyben Rector, Keresztes János Úr. 6) Béniamin, 1805-ben, 17-én Octobr. Lett idővel Mező Berényi Notáriussá, és azon Hivatalt viseli most is. — Hivataláról önként lemondván a Tiszteletes Atya 1818-bann, nyugalomban élt ugyan itten önnön házában, a Sácramentumok  ki-osztásában részt vévén, 17 esztendőkig, most Mezö-Berényben lakik, kissebbik Fijának, Nótárius Bonyhai Béniamin Úrnak, (ki magát Simon Bonyhainak is irja,) társaságábann.

 26 *Az Ekklésiának T. Szondi György Ur ellen való panassza, és a Nagy Kunsági Tractusnak az ő elmozdittatásáról szólló szententziája, megvan az Ekklésia Archivumában.

 XIII. Gacsári István, 1818-tól fogva, e jelen időig, melyben ezeket irom. Származásomat vettem ezen Füzes Gyarmati Szent Ekklésiának kebelében, 1791-benn, Deczember Néhai Gacsári András, és mostan is élő, s férjnél ugyan csak itt való lakos, Nemes Czeglédi Péternél lévő Gyáni Erzsébet Szüleimtől, a mint Kereszteltettek 1-só vagy Régibb Matriculájában, a 123-dik óldalonn, a legutolsó sorban látható, — megkereszteltetvén ugyan azon hónap 27- dikénn, Anteceszorom Tiszt. Bonyhai Sándor Úr által. (Nevezetes, hogy a Régi Matricula épen rajtam végződik)

Oskolába feladatván, az alsóbb Classisban, Kozma Ferencz Praeceptor; a nagyobbikban pedig Farkas János, és Keresztes János Rectorok, amaz 3; e pedig 1 esztendeig vóltak Tanitóim, kiktől a Deák nyelv tanulásában egéssz a Syntaxisig szerencsésen bevezettetvén; sőt abban is esztendeig szorgosan gyakoroltatván,

1804-benn, ellene álhatatlan önnön inditásomból, Édes Anyámnak, s Tútoromnak világos ellenzése ellen) a Debreczeni Collegiumba mentem, és ott az akkori Classisokra ügyelő Professor T. T. (most Fő Tiszt. Szuperintendens) Budai Esaiás Úr által meg censeáltatván, a 2-dik esztendős Syntaxisták közzé a Grádus legelejére bé-vétettem, mely Grádust mind végig megtartottam. A Syntacticában, mint szinte az 1-sőbb Rhetorica Classisban, Tiszt. Tudós Balogh Mihály, Néhai Nagy Körösi Professor; a Poeticában Fő Tisztelendő Polgár Mihály, Kecskeméti Predicátor, és Duna melléki Fő Tiszt. Szuperintendentziának Generalis Notáriusa; a 2-dik vagy felsőbb Rhetoricában Néhai Tiszt. Tudós Gáti András, Szathmári Predikátor — Urak voltak Közönséges, mint szinte a két utóbbi Classisokban, Tiszt. Tudós Szánthó Dániel, Hegy közi Szent Imrei, Tiszt. Tudós Benedek Mihály, és Ns. Nztes Szánthó Pál, itt Füzes Gyarmati Nótárius Urak. Magános Tanitóim.

 Végezvén ezen Classisokat, 1807-benn, Subscribáltam, és a szokott Deák ruhában azonnal fel-öltöztem, tanulván a felsőbb Tudományok Compendiumát, az akkori Encyclopaedicus Cursus szerént, 2 esztendőkig, az elsőbbikbe, ugyan csak Néhai Tiszt. Tudós Gáti András; a másodikban pedig Nagytiszteletü Dobos Jósef Duna Pataji Predikátor, és a Duna melléki Fő Tiszt. Szuperintendentziában 1-ső Vicze Generalis Nótárius Urak alatt, mint úgy mondatott Praesesek alatt. Ezen felsőbb Tudományoknak bővebb tanulására rnenvén által, a Philosophiábann Tekintetes Ercsey Dániel; — a Mathesisben, és Physicában Nagy Tiszteletű Sárvári Pál, a Historiában, Deák és Görög Literaturábann, Tiszt. Tudós Magyar Mihály, a Sidó, és Görög Exegesisben (mely 2 nyelveket 1-ső esztendős Deák koromtól fogva egész Deákságom ideje alatt, az azokat tanitó Professor rendeléséből, különös gonddal s szorgalommal tanultam.27-29 Nagy Tiszteletű Tudós Varga István, — a

 Theologiában és annak minden ágaibann, Fő Tiszteletű Budai Ésaias Professor Urakat hallgattam. Hat esztendős Deák koromban, — minek utánna az előtt sok számos Tanitványokat, főképp a Poetica, és Rhetoricai Classisokból valókat, privatim tanítottam volna28 a Tekintetes Böszörményi Pál úr (sok ideig nagy-hirü, s nagy-tudományú Debreczeni Szenátor, végre Fő Biró) fijai, László, és Imre mellé esztendeig a Professorátustól Instruc-tornak rendeltettem29. 7-dik esztendős Deák korombann Poéták Preceptora30 és eskütt Deák; 8-dikbann (a még akkor is fenn álló Encyclopaedicus Cursus alatt a 2 esztendős Deákok közönséges Tanitója, vagy ugy mondatott Praeses; ugyan annak végén Contrascriba, 9-dikbenn végre Senior lettem, azon 145

Tanuló társaim közzül, kikkel subscribáltam, egyedül maradván.

Seniorságomat végezvén, 1816-bann Szeptember Hónapban, s circulatió közben itt Hazámban is megfordulván, és prédikálván, az akkori Elöljáróságtól, Predikátornak e szent Ekklésiába meghivattam, melly hivatalomba, minekutánna elébb a Göttingai hires Academiábann, (hol a Theologiábann és Ecclesiastica Históriában a nagyhirü Staudlint; a Sidó, és Görög

Exegesisben a nem kevesebb hirü Eicchorn-ot, és a Homileticában, s Cura Pastoralisban Dávid Julius Pottot hallgattam) egy esztendőt töltöttem, s több Külső Országi

27‐30* Az ezen csillagokkal megjegyzett Tanitói pályámon, sok szép elméjü, s jeles tehetségü tanítványaim voltak, kik meg meg annyi ditsekedésem, s örömeim nékem. Ilyenek kiszemelve a többek sorából: „Nagy Tiszteletű Báthorí Gábor Ur, Nagy Körösi Első Predikátor, Kecskeméti Tractus Fő Esperessége és a Duna mellyéki Fő Tiszt. Szuperintendentzia 2‐dik Vice Generalis Nótariussa, kivel már akkor is, mint Tanitó Tanitványával szoross barátságban élvén, a Görög nyelvben annyira mentünk, hogy Homérus Manuálisunkat követve azon metrom szerint széltére Görög verseket irogattunk, s magát, a Fő Tiszt Szuperintendens Báthori Gábor Urat is ilyen Görög versekkel hivtuk meg az Examenre, ki le is jött örömmel: továbbá Tekintetes Sárvári Jakab ur, a Mélt.

Academiákat is, mint a Marpurgit és Heidelbergait meglátogattam volna: 1818-bann,

      Mártzius 15-dikénn (mely akkor épen Virág Vasárnapja volt) a Nagy Tiszteletű Nagy Kunsági Tractus megegyezésével; sőt magának a Fő Tiszteletű Szuperindentziának is különös ajánlása után, be állottam, mint Legelső Hazai Predikátor, töménytelen számu, nem tsak Helybeli, hanem Külföldi gyülekezetnek is jelenlétében, Béköszöntő Predikátziomat tartván:

 „Minden ellentartás nélkül eljöttem a Hivatalra: azt kérdem azért, mért hivattatok engem?” 

                                                                     Csel X. 29. verséből

      Ugyan azon Esztendőben, Augusztusbann, a Fő Tiszteletü Szuperintendentzia Debreczeni Gyülésben, akkori Püspök, Fő Tiszteletü Benedek Mihály Úr által, többekkel együtt a Papi Hivatalra felszenteltettem. — A következett 1819-benn, a Berettyó Ujfalui Predikátor, Tiszt. Tudós Tóth György Ur h. Leányával Erzsébettel, kitől születetik 5 Gyermekeim, kik mindnyájan életben vagynak: „Károly, most 3-dik Esztendős Deák Debreczenben, Rozália, Eszter, Mária és Jusztina…

                       II. Az Oskolai Tanítókról

   1)A’ Fiú Oskolabeliekről,

                              ily renddel:

              a) A Rectorokról, vagy Oskola’ Mesterekről.

  17. Marjai Sámuel, 3 esztendeig, 1796-1799-ig. Született Túrkevibenn, oda való Predikátor, és Nagy Kunsági Esperest, Marjai Albert Édes Attyjától. Deákká lett 1788-bann, a híres Poéta Csokonai Vitéz Mihály, és Túl a Dunai Püspök, Fő Tiszt. Tóth Ferenc Grádusábann. Rectorsága után Debrecenbe telepedett le, hol idővel Eskütté, és Város' Gazdai Hivatalokat viselt, s ott hólt meg…

  19. Keresztes János, 2 esztendeig, 1803—1805. Deákká lett 1796-ban. Született Erdőhegyenn. Rectorsága végeztével a Szilágyságba ment Predikátornak, Krassóba, és ugyan ott hólt meg is. Ezeknek a 2 utóbbiaknak, Farkasnak és Keresztesnek idejökben, volt leg virágzóbb a Füzes Gyarmati Oskola, a mi meg tetszik avagy csak onnan is, hogy ebben az időben, még a Deák nyelvnek Syntaxisa is, és pedig fundamentomosan, s dicséretesen taníttatott itten, a mi az előtt soha nem történt. Amaz elsőbbnek keze alól került ki, ama jeles talentomú Ifjú, Ns. Dadai Oláh Jó'sef, ki a Debreceni Collégiumnak egy időben valóságos dísze, Eskütt Deák, és Veteránus Rhetorok Preceptora is vólt, de tsak fél esztendeig, — a nagy reménységü Ifjú elbetegesedvén, s élte 22-dik évében, száraz betegségben, — mellyet húzamos szorgalma; de azt meg nem győzhető gyenge testi alkottatása által vont magára, meg halálozván, 1815 Februárius Hónak végénn…

103,104o

 20. Horváth Dániel, 3 esztendeig, 1805—1808. Született Bitskénn, Subscribált 1798-bann. Rectorsága után lett Csákvári Predikátorrá, ugyan ott idővel Tractualis Assessorrá. Egy vólt ez is Oskolánk leg-jelesebb Tanitói közzül, ki a szokott Tudományokonn kivül, a Deák nyelvet, és Harmóniával való éneklést is szorgalmatosan tanította, és ama két elsőbbek által kezdett szorgos tanítás módját, hasonló tűzzel folytatta; a honnan az ő keze alól is, jó készületü Ifjak kerültek a Debreceni Collégiumba, kik tudományok alapját ő tőlle vették, mint Hati         Sándor, és Szőke György, kik közzűl idővel, amaz ugyan itt Rectorrá; eme pedig a Méltóságos Uradalomnál Ispánnyá lett.

  21. Rácz István, 2, és 1/2 esztendeig 1808—1810. őszig. Volt a Debreceni Collégiumban Eskütt Deák, és Novitius Syntaxisták Preceptora; de a mely hivatalból fél esztendő múlva, bizonyos okokra nézve ki-tevődött. Restes tanításáért is; de bizonyos Külföldi asszony személyekkel való botránkoztató társalkodásáért is, a szokott idő előtt elbotsáttatván, Debrecenbe ment, és ott egy Hegyiné nevű Özvegy Asszonyt vevén  feleségül, ott lakott minden hivatal nélkül, mértékletlen élete miatt, nem sok idő múlva meg-halálozván. Semmi magzatot maga után nem hagyott.

  22. Peleskei Miklós, ismét 2 és 1/2 esztendeig, 1810-nek Őszétől fogva, 1813-nak tavasszáig. Született Máté Szalkánn, oda való Predikátor, és a Szathmári Egyházi Vidék' sok ideig vólt Esperestjétől Nagyt. Peleskei Miklós Édes Attyától. Subscribált az 1804-dik Esztendőnek 1-őbb Grádusábann, (ebben az Esztendőben változván a Tanítás' Rendje a Debreceni

Collégiumban, 2 Grádus subscribált egyszerre, ezen nevezet alatt: „Gradus Anni 1804 Prior, és Gradus ejusdem anni posterior.”)…

25. Hati Sándor, 3 esztendeig, 1819—1822. Született ez is, e' mi Füzes-Gryarmati Ekklésiánknak kebelében, sok ideig Eskütti, és Fő Bírói Hivatalt viselt Hati János Édes Attyától, és Pataji Sára Édes Annyától. Deákká lett 1811-benn. Végezvén Rectori pályáját világi hivatalra adta magát, lévén először Csegénn, a Mélt. Vay Miklós Úr jószágában Számtartóvá 1823-bann, a mikor meg is házasodott, vévén hitveséül, ide való kántor, s Hazánkfia Bálint Péter Úr, Oláh Sára Asszonytól való egyetlen egy Leányát, Theréziát; majd később Arad vármegyében Segethan, vagy Dreyspitz nevű Német Helységben, az Atzél Familia birtokábann, Ispánnyá; majd ismét Hazájához közelebb jövén, Körös-Ladánybann; ismét azután a Mező-Berényi Uradalomban ugyan csak Ispánnyá, mely hivatalát máig is viseli. Gyermekei közzűl életben vagynak 3-mann, úgymint: Sándor, Károly, és Ludovica.

   26. Bakos Mihály, 3 esztendeig, 1822—1825. Született Kis-Paládonn, Szathmár Vármegyében, oda való Predikátor, Néhai Tiszt. Bakos István Úr Édes Attyától, és Budai Borbála Édes Annyától. Volt elsőben Szigeti tanuló, később Debreczeni, hol az 1813-diki Grádusba subscribálván, Bienniumbann, Tanitványom volt: idővel a Quinta Classis' Preceptora lett. Füzes-Gyarmati Rectorságát végezvén, elébb Békési, továbbá Udvari káplán; osztán B.-Ujfalusi feles Predikátor lett, majd Gaborjáni Predikátor. Feleségül vette Soltész Krisztinát Deretskéről kitől vagynak 3 Gyermekei: Katalin, Antal és Mária. Igen nyájas, szelid, a' mellett fáradhatatlan szorgalmú, 's jó lelki-ismeretű Tanitó volt, kinek emlékezetét áldani fogják mindenkor Tanitványi, a' kiket valamint ő maga szeretett: azoktól viszont szerettetett. Ennek idejében formáltattak, 's taníttattak itt Hegyesi Mihály és Tóth Bálint, kik közzűl amaz Ér-Keserűi, eme pedig helyben Füzes-Gyarmati Rectorokká lettek. A Deák nyelvet egész a' Syntaxisig nagy szorgalommal tanitotta.

   27. Tóthfalusi Péter, 3 esztendeig 1825—1828. Született Szathmár Vármegyébenn, tanúlt Sáros-Patakonn; majd Debreczenben, honnan 8 esztendős Deák korában hozattatott ide. Értelmes, és világos tanitású; a' mellett Tanítványi köztt Regulát, és fenyitéket tartani tudó Tanitó volt. Valamint pedig másokat tanitani ügyes volt: úgy maga is tanulni igen szeretett, kivált a' Hazai Tudományokbann, a' Magyar História, és Törvény'tanúlásban, nagy gyönyörűségét találta. Jól értett a Poésishez is, — a' mint azon nyomtatott Verseiből, mellyeket az Ifjabb Mélt. Liber Báró' Vécsey Miklós Úr ő Nagysága' Szathmár Vármegye' Fő Ispányi — Helytartói Hivatalába lett bé-iktatása' alkalmára, 1829-benn Patvarista' korában készített, világosan meg-tetszik. — Világi hivatalra adta magát és elébb Pestenn fel-esküdvén, Nagy Károlyba jött, Ts Szathmár Vármegye' Törvényszékéhez, Patvariára. Most Uradalmi Fiskális.

      28. Nagy István, 3 esztendeig, 1828—1831. Született Félegyházánn Bihar Vármegyébenn, tanult Diószegenn, azután Debreczenbenn, hol Eskütt Deákká és Szólgák Inspectorává tétetett. Nem a' legjobb elő-adású; és ugyan azért, nem is nagy sikerű Tanitó volt, és azt a' tekintetet, mellyet Tóthfalusi egész méltósággal fel-tartott Tanitványi' előtt, ő távolról sem közelitette. Lett idővel, Predikátorrá, és az most is.

  29. Surányi Nagy Gedeon, 2 esztendeig, 1831—1833, Született Szathmár Városábann, Nemes Szüléktől. Tanúlt Szatmáronn; azután Debreczenben, hol Esküdt Diák, és a' 'Sidó nyelvben Preses volt. Valamint maga igen jó Tanuló volt, második lévén a' Grádusban: úgy a' reá-bizatott Tanítványokat is, értelemmel, és bámulásra méltó elő-menetellel tanította, elannyira, hogy talán hozzáfogható Tanitó, abban az időben nem is volt; — leg-alább ügyesebb, 's alkalmatosabb Tanítót, már kívánni nem lehetett, — magát a' várakozást meg-haladta. — Annyival inkább fájlalhatni azért, hogy bizonyos erkölcsi hibája miatt, mely a' borral, 's szeszes italokkal való mértéktelen élésben, és az azzal párosán járó ki-csapongásban állott, — hozzá-járúlván egy Criminális Eset is, — melyre fátyolt húzat velem Szent Vallásunk eránt való tiszteletem, — mind ezen jelességei bé-motskoltattak; még sokkal inkább pedig azt, hogy egy illy remek Tanítót, — a nyilvánságos botránkoztatás' elháritása végett lehetetlen volt elnem botsátanunk Ekklé'siánknak kebeléből. — Rendelődött idővel, tekintetbe vevődvén a' derék Ifjúnak szerentsétlensége, 's ifjúi gondatlansága; de a' tett is, egéssz világosságban napfényre nem hozattatván, a' Nagy Tiszt: Tractus Atyai kegyelméből, — a' Gyulai Oskola’ Rectorságra, mely mellett egyszersmind ágot is folytatott, szinte 4 esztendeig, a' mikor a' mértékletlen ital miatt tüdő-sorvadásban meg-hólt, 1837-ben Augusztus' 12-dikénn. Maga rendelte-el halála előtt temetése módját, maga tsináltatott koporsót is; sőt Epitaphiumot is önön maga készített magának.32A millyen jó Tanitó volt Gyarmaton: éppen ollyan rósz lett Gyulán; úgy hogy utoljára keze alatt az egész Oskola hasra esett, 's szinte el-pusztúlt.

      30. Szabó Menyhárt, 2 esztendeig, 1833—1835. Született Halason a' Kis Kunságban, oda való Segéd Lelki Pásztor T.

Szabó István, és Zseni Er'sébet Szüléitől. Tanúlt Halason, azután Debreczenben, hol eskütt Deák, és a' Leg-alsó Nemzeti Oskolában Preceptor volt. Mivel világi hivatalra szándékozott: az akkori Országos Diaetát használni akarván, a' maga tökélletesitésére, hivataláról le-mondott a' nevezett 1835-dik évben tavasszal. A Diaeta végével Pestre jött, hol Tabularis Prokátornak fel esküdött, 's ott lakik most is. Igen hirtelen esvén, Szabó Menyhártnak hivataláról való le-mondása — olly időben, mikor már a' Collégiumi Ifjúság, a' Húsvét szét-oszlott, — hogy az Oskola olly hosszas ideig a'   Deákok vissza-téréseig, Rector nélkül ne légyen: a' Nagy. Tiszt.  Esperest Juhász István Úr Consensusa mellett; sőt ajánlására, akkor Elsőbb Preceptor, — ügyes tanitásáról, 's jámbor erkölcséről esmeretes Ifjú. Gál Sándor helyeztetődött-bé  rimaliter azon Hivatalba; a' lévén különben is rendelése a' Nagy Tiszt. Tractusnak, hogy minden kebelében lévő Rectoriák ezután ősszel változzanak a' Debreczeni Collégiumi Esztendő normája szerint. Ezt a' nevezett fél esztendőt hát, tavasztól őszig Gál Sándor vitte-ki; de a' ki, mint nem Rendes Rector, a' többi Rectorok számjából kihagyatott.

   31. Tóth Bálint, 1835-nek őszétől fogva e' jelen időig. Született itt helyben Fűzes-Gyarmatonn, most ez idő szerént is Ekklé'siánkban Presbyterséget viselő; egykor pedig Curátorságot is dicséretesen viselt Tóth Sándor, és ugyancsak életben lévő Csák Sára Szüléitől, 1814-benn, meg-kereszteltetvén April 20-dikánn (Matric pag: 218) Rector T. Bakos Mihály Úr' keze alól a' Debreczeni Collégiumba vitetvén, az 1-ő esztendős Syntaxisták közzé vétetett. Deákká lett, 1829. Az egész Presbytériumnak köz meg-egyezéséből, Specificatió mellett hozatott ezen Hivatalra, mellyet az ólta mind ez ideig, különös dicsérettel, és közkedvességgel visel, 's oskoláinkat, szembe tűnő sikerrel virágoztatja, a' Deák nyelvnek Syntaxisát is tanitván.

 

                A' Praeceptorokról vagy Alsóbb Fiú-Tanitókról

  ...

14. Kis Gábor, 1 esztendeig, 1790—1791. Született Szikszónn, onnan Debreczenbe menvén, Subscribált 1789, a' mi tsak maga is megmutatja, hogy ő 1790-nél elébb nem lehetett itten Praeceptor. Esztendő múlva vissza-ment a' Collégiumba, és volt idővel Szolgák Inspectora is. 7 esztendős Deák korában ki-ment Rectornak P. Ladányba, azután Konyári Predikátorrá lett, hol meg-is hólt. Özvegye Péntek Su'sánna, 4 Gyermekeivel 1) Su'sánna M: Pértsi Prédikátor J. Kovács Dániel Úr hitvese. 2. Lydia. 3. Beniamin, B.-Ujfalui Rector. 4. Jó'sef Ingenieur Practicans.

   15. Tar 'Sigmond, 1 eszt. 1791—1792. Subscribált 1790-ben. Lett Csökmei Rectorrá; ugyan ott Ispánnyá, és ott hólt-meg is. Ennek Fija volt Tar Áron, jeles tehettségű Ifjú, ki a' Debreczeni Collégiumban Eskütt Deák, és Novitius Syntaxisták' Preceptora; azután Kis Új Szállási Rector; végre Nagy Váradi Káplán lett, és ugyan ott hólt-meg szerencsétlenül, forró nyavalyájában meg-tébolyodva, egy kútba ugorván, vagy esvén; szinte mint már az előtt egy Csala Ferencz nevű ottani Professor is.

   …

                          Elsőbb, vagy Nagyobb Praeceptorok.

 … 

    29. Porkoláb Lajos, 1 eszt. 1828—1829. T. Löki születés, Nánásonn, és Debreczenbe tanúlt. Innen visszament a’ Collegiumba…

   33. Gál Sándor, 2 eszt. 1833—1835-nek Tavasszáig. Született Tisza Nagy Révenn, tanúlt Nagy Kőrösönn, azután Debreczenben, honnan 3 esztendős Deák korában vitetett Szentesre Correctornak. Onnan a' Nagy Tiszt. Traktus által ajánltatott ide való Nagyobb Preceptornak Siró Dániel helyébe, és ez a' leg első példa, hogy Fiú Oskolabeli tanító nem a' Debreczeni Collégiumból hozattatott; Hanem a V. Tractus által ajánltatott. …

                         Második, vagy Kisebb Praeceptorok.

    2.Molnár Antal

   6. Sós Ferencz, 1. esztendeig, 1825- 1826—24-a Apr. Körös Ladányi születés oda való Leányok Tanitójának Néh: Sós Dánielnek fija. Innen vissza-ment a' Collégiumba, és azután a' Kis Új Szállási Oskolában lett Preceptorrá; idővel Correctorrá. A' milyen selejtes és restes Tanitó volt itten: ollyan jóvá sőt híressé lett Kis Új Szálláson ; el-annyira, hogy ügyes Tanitói talentumáért Debreczenbe vitetett idővel Leányok Tanítójának.

 

 8. Járai Péter, 1 eszt. 1827—1828. Vissza-ment a' Debreczeni Collégiumba, és ott idővel nagy idejű Deákká lett...    

 

      12. Siró Dániel, mint kisebb Preceptor, szolgált 2 és fél esztendeig nagy dicsérettel; és így 1830-1832-nek Ősszéig. Akkor Kötélverő helyébe; mint ügyes alkalmatos Tanitó, Elsőbb Preceptorságra promoveáltatott. Lásd oda alább a’ Leány Oskola’ Tanitói között. …

       

      15. Tóth István, 1836-tól fogva, mint Kissebb Preceptor, 1838-nak tavasszáig. April 24-éig. Született Szikszón, ottani lakos Tóth István, és Sovány Borbála szüleitől. Tanult ugyan ott, majd Debreczenbe. Volt elébb D: Ványai Preceptor; majd ismét annak végeztével a' Debreczeni Collégiumba bémenvén, hozatott onnan ide Füzes Gyarmatra.

  … 

                    A' Leány Oskolának Férjfiú Tanitói.

 

Lukács Sándor, (Uram) Ez a Lukács Sándor, egy, és ugyan az azzal a' Luka Sándorral, a' ki oda fellyebb a' Fiú 1. Oskolabeli Preceptorok sorában, sub. nro 3. említtetett; mert a' mint Tiszt. Bonyhai Sándor Úr állitja, az ő igazi neve tsak ugyan Luka volt, és máig is az, hanem itt Gyarmatonn bérmáltatott el Lukácsnak; a' mi annál is hihetőbb, hogy az ő Leány Oskolabeli Tanítósága, éppen ott kezdődik, a' hol amannak, t. i. Luka Sándornak Fiú Preceptorsága végződik; 1758-bann, 15-a Martziusban megházasodván; az így tétetik-ki a' Matriculában: „Lukács Sándor Uram Leányok Tanitója, vette Szilágyi Ferencz Leányát Katát.

      A' következett 1759-dik esztendőben pedig Mártzius 23-dikán Sára nevű Leánya is kereszteltetett néki, mint Tanitó Embernek. Hivatalának Terminussa: meddig szolgált légyen itten? fel-téve nintsen; de ezen épen nem ütközhetünk-meg; mert erre nézve tsak azt kell meggondolni hogy ezt Tiszt. Szilágyi György Úr, ki elébb változott hivatalából, mint a fenn-forgó Tanitó Ember, Lukács Sándor, t. i. 1761-benn, el-menetele után nem jegyezhette fel azt; a Successora pedig, vagy el-felejtette, vagy nem is tudakozódott eránta. Egyébb aránt, Lukács vagy is inkább Luka Sándor, mint Tanitó Ember, még 1764-benn is itten lakott, bizonyos az emlitett Matriculának 25-dik lapjából, a' hol ez iródik: „Tanitó Ember Lukács Sándor' leánya 'Su'sanna, kereszteltetett 1764-benn 13-dik Martziusbann. Az előtt 1860, és 1762-dik esztendőkben is, mint Tanitó Embernek, úgy kereszteltettek néki gyermekei, pagina 17 és 23: tudniillik ezen utóbbiban, Mária nevű leánya; amaz elébbiben pedig 1760-bann Jó'sef nevű fija, — és a' Tiszt. Bonyhai Sándor Úr' bizonysága szerént, 's hiteles állitása után, e' volt az a' Luka Jó'sef, ki elébb Körös Tartsai, vagy Ladányi; később pedig Mező-Túri Notárius lett; és a' kinek ismét Gyermekei voltak: Luka Sándor, Dobozi és Békési volt Notárius, továbbá Debreczeni Predikátor, Tiszt. Tudós Márton József Úr hitvese, és Tiszt. Luka József Mező- Túri Rector és Pocsaji vólt Predikátor. Hogy 1765-ben is itt lakott Lukács, vagy is Luka Sándor, bár gyermeket nem kereszteltetett is, hogy a' Matriculából annál-fogva megtudhatnánk, nem hágy felőlle kételkedni Tiszt. Pápai János Úr, a' ki, ha más lett volna utána abban az Esztendőbenn, bizonyosan irásba tette volna azt, mint egyebeket is irásba tett. De csak a' Matriculát kell meg-nézni: azonnal el-oszlat ez minden kéttséget, 's tellyes bizonyosságra vezet bennünket. Az iródik ugyan is az ő Successoráról Méhes Jánosról, a' Halottak Matriculájában, hogy ő 45 esztendeig viselte itt a' Lányok Tanitóságát, és 1811-ben hólt meg Februáriusban; és így Lukács vagy is inkább Luka Sándornak, még 1765-benn is itt kellett Tanitónak lenni; Méhes János pedig, 1766-bann lett azzá, - Ez a' Luka Sándor, — a' mint Tiszt: Bonyhai úr mondja, — innen Szeghalomra ment Leányok Tanitójának

               1. Túl a' Gáti, vagy Újabb Leány Oskolábann.

Bálint Péter, 1809-től fogva a' jelen időig. Született itt helyben, e' mi Füzes Gyarmati Ekklésiánkbann 1774-benn (meg-kereszteltetvén Mártzius' 25-dikénn) Bálint Mihály, és Szécsi Er'sébet Szüléitől (pag. Matr. 45.) Tanúlt a' Hellybeli Oskolában, K. Hajdú András Preceptorsága, és Szathmári Ferencz, 's Gál Gábor Rectorságuk alatt. Debreczenbe vitetvén, a' Grammatica Classisba vevődött-bé, ’s ott folytatta tanúlását, míg nem a' Karczagi Oskolába vitetett Preceptornak, honnan mint Particulista, subscribált a' Debreczeni Collégiumban, 1794-benn. Onnan 1799-benn ment Szt Mihályra Kántornak, 's lett egyszersmind Leányok' Tanítója is, vévén feleségül ugyan ott laktában, Oláh Sára Asszonyt, kivel máig is él házasságbann.

1808-bann Hazájába vissza térvén, vitte akkor mindjárt, akkori Rector Rácz István helyett a' Kántorságot, 's közkedvességet találván mindenek előtt szép svádájú, ékes hangú éneklése által, úgy helyheztetődött-bé ide a' következett 1809-dikbenn: Állandó, és Rendes Kántornak, egyszersmind az Ujabb, vagy a' Túl a' Gáti Leány Oskolabéli Tanítónak, mely mind két Hivataljait attól fogva szorgalmatosan viszi. — Még Szent-Mihályonn laktában, született Therézia Leánya, kit idővel itt volt Rector, 's később Uradalmi Tiszt, Hati Sándor Úr vett-el, mint oda fellyebb láttuk. Itt laktábann született Károly nevű Fija; de ki csak hamar, 1. esztendős, és 4 Hónapos korában meghólt, 1810-benn, Junius 28-dikánn.

                          2. Innen a' Gáti, vagy Régibb Leány Oskolábann. 

2. Szántai György, 4 esztendeig, 1815—1819-ig. Született Debreczenben, subscribált 1809- benn. Ide hozatott a' Szeghalmi Fiúk Preceptorságából. Innen el-menvén, különböző helyekenn folytatta Tanítói pállyáját, Ártándonn, Váncsodonn sat. most a' Hosszú Pályi Leány Oskolának Tanítója. Három rendbéli Feleségei vóltak: 1: Varga 'Su'sánna, kit Darvasról vettel, 's el-is temetett csak hamar, itt helybenn, 1816-bann Januárius' 12-dikénn, 19 esztendős korában. 2. Sáhi 'Su'sánna Ártandról, ki hasonlóan hamar meg-hólt, 3-dik és mostani Felesége, Udvariból való Lukáts nevű.

      3. Sófi András, 14 esztendeig, 1819—1833-ig. Született Csengerbenn, Szathmár Vármegyében. Tanúlt Debreczenben, Subscribálván vele együtt, 1807-benn. Lett elsőben Déva Ványai Preceptorrá, 's ott házasodott-meg is, vévén feleségül oda való Nemes Dékány Juliannát. Innen vissza-ment Hazájába Csengerbe, 's kevés idő múlva vitetett Rectornak Vetés nevű Helységbe. Onnan idővel ismét vissza-jött Déva Ványára Preceptornak: Ványáról ismét Szántai' helyébe hozatott ide Füzes Gyarmatra 1819-benn, hol dicséretesen, 's igen jelesen szolgált, egéssz 1833-dikig, a' mikor a' Rector Surányival nagy Complicita'sba volt Leánya 'Su'sánna Cásusának következésében, — bár őtet magát az Ekklé'sia igen szerette, 's továbbra is örömest meg-tartotta volna, — hivataláról le-mondott, 's ment Gyula-Váriba Leányok Tanítójának, hol lakik azólta, most ez idő szerént is. Gyermekei, kik különböző helyekenn születtek, ezek: Lajos, Asztalos mesterséget gyakorló, Su'sánna, kit idővel Fekete Gyarmati Rector, Baksai János vett-el, Julianna, László, ki Hódmező Vásárhelyenn tanúl, és Eszter.

    4. Síró Dániel, 1833-tól fogva, a jelen időig. Született 1807-ben Nagy Bégánybann, Bereg Vármegyébenn, Nemes Síró László és Nemes Váradi Borbála Szüléitől. Tanult Mező- Kászony Városában a Syntaxisig. Onnan ment Debreczenbe, hol subscribált 1828-bann. Onnan jött ide 1830-bann, és a' kisseb 's nagyobb Fiú Preceptorságbann 3 esztendőket igen dicséretesen töltvén, mint alkalmatos ügyes Tanító, köz meg-egyezéstől, 's a' Nagy Tiszt. Egyházi-Vidék Consistoriumának engedelmével, a' Leány Oskolai Tanítóságra mozdittatott. Házassági életre lépett 1834-benn Januárius' 22-dikénn akkori Túrkevi Kántor; most pedig Notárius Bányai Lajos Úr Tóth Rákheltől való Leányával, Rákhellel, kitől vagynak 2 Gyermekei: Eszter és Kálmán. Ezeknek az Ekklésiai, vagy Belső Személyeknek szokott Rendes Fizetéseik (Conventionalissaik) —mind öszveségesen meg-láthatók az Ekklé'siai Presbyteriale Protocollumábann: ugyan azért azokat ide fel sem jegyeztem.

  …

  A’ Város’ Notáriusairól vagy Jegyzőiről

      

  6. Csala Sámuel, 1785—1801-ig. Született Mező Túronn, tanult ugyan ott, és Debreczenben. Rector vólt Tisza Szőllősönn, azután lett Nótáriussá itt, a’ mondott idő alatt. Feleségétől a’ fellyebb is érintett Kádár István Notárius első Leányától Judittól, született egyetlen egy leánya, Therézia, 1791-benn Octóber 15-dikénn, kit idővel a’ Gyulai Dominium’ Sós Tisztje, Nemes Bottyán János úr vett feleségül, és ugyan ott hólt meg is gyermek szülésbenn, 1811- dik esztendő végénn, midőn Imre fiját szülné, ki hasonlóképpen meg-hólt, 20 Hetes korábann, itt Füzes Gyarmatonn, Mártzius 12-dikén 1812-benn. 1800-bann Mindszent napkor lemondván Notáriusi hivataláról, ezen Méltótágos Fűzes Gyarmati Uradalomnak, kasznárjává lett, mely hivatalt egy-nehány esztendőkig viselvén, Debreczen városába telepedett le, Házat szerezvén ott magának a’ Piacz-Úttzán, mint szintén a’ Veje Bottyán is oda ment lakni. Onnan ismét vissza tért idővel Békés Vármegyébe, és jött lakni Mező Be-rénybe, ’s ott hólt meg privátus életben, 1834-dik esztendőbenn: utánna csak hamar felesége is el-költözött.       Nagy befolyású lévén a’ Gyarmati dolgokba, kivált Kasznárságának idejében, sokat köszönhet néki a’ Füzes Gyarmati Ekklés’ia Templomának ’s Tornyának épitésére nézve. Ugyan az ő idejében nyerte a’ Füzes Gyarmati Helység (Possessió) a’ Városi (Oppidum) nevet is, Városi Privilégiummal együtt 1803-bann.   

      7. Kozák György, 1801 —1819-nek Novemberéig Debreczeni születés, a’ fellyebb emlitett Csala Sámuelnek, és akkori Prédicátor, Tiszteletes Bonyhai Sándor Úrnak Sógora, ’s Kádár Istvánnak veje, vévén feleségül annak leg-kissebbik Leányát ’Su’sannát. Vólt először Udvari Helység’ Nótáriussá, s’ onnan hozatott ide a’ nevezett időbenn. Egyetlen egy Fiatskája Dániel, még 6 és 1/2 esztendős korábann meg-halt, 1806-bann Július 1-öjénn, prédikálván felette Udvari Predicátor, Tiszt: Sápi Sámuel Úr ex loco: Pred: XII: 3. v. Búcsúztatván pedig, Helybeli Rector Horvát Dániel Úr, Felesége pedig Kádár Su-’sánna, még jókorább el-halt, hosszas hervadozásban. 1803-bann. Május’ 8-dikán 25 esztendős korábann, prédikálván felette T. T. Kolláth Mihály Vésztői; és T. T. Angyán János Szeghalmi prédikátor urak. Sok

ideig özvegységben élvén, szeretett Napának társaságábann, ennek halála után, 1816-bann, új Házasságra lépett Karczagi Chirurgus, Szikszai Úrnak özvegy’ leányával Tábithával, ki elébb Miké Pértsi Notárius, Kovács Úrnak felesége vólt, és ugyan ettől vólt egy mostoha Leánya: Kovács Krisztina. 1819-benn változván innen, Karczagra ment lakni, Feleségének ottani Házába, és ugyan ott is hólt-meg.

       8. Szánthó Pál, 1819-től fogva a’ jelen időkig. Született. 1786-bann Ts. Nemes Pest Pilis és Sólt törvényesen egyesült Vármegyék’ Keblében fekvő Tök Camerális Helységben, ottani Prédikátor, Néhai Tiszteletes Tudós Szánthó Pál Édes Attyjától, és Néhai Nemes Balog Sára Asszony Édes Annyától. Kissebb oskoláit tanulta Kecskeméten. 1803-bann, a Debreczeni Collégiumbann lett Togátus Deákká, a’ hol 7 és 1/ 2 esztendőkig tanult. Viselt Praebitorságot, és a Quarta Classisbann Preceptorságot: vólt Eskütt Deák is. 1810-benn, ment a’ Békési Oskola Rectorságra, hol 3 esztendőket el-töltvén, 1813-bann, Aprilis Hónapbann, ment a’ Po’sonyi Királyi Academiába, és ott a’ Hazai Törvényeket repetálta. — 1814-dik Esztendőbenn Junius Hónapban ment ismét, a’ Ts. Nemes Pest Vármegye’ Cancelláriájára: onnan ugyan esztendőbenn, Békésre hivattatott Notáriusnak, és oda 20-dik Szeptemberben el is menvén, viselte azon Notáriusi Hivatalt 5 esztendőkig és 5 Hetekig. 1819-benn November 2-dikánn jött Békésről ide Füzes Gyarmatra és azon időtől fogva közkedvességgel viszi azon Hivatalt, lévén egyszersmind: Ekklé’siánknak is Notáriusa, Árvák’ Tútora, Nemesek Hadnagya, és a’ Helybeli Czéh-nek Commissáriusa. Még Békésen laktában, 1819-dik esztendő Augusztus Hónapjának 9-dikénn házassági életre lépett Boros Sebesi volt Tiszt tartó, Néhai Nemes Sárossy Lajos Úr elmaradott özvegyével, Nemes Halász Katalin Asszonynyal, ki után vágynak 2 mostoha gyermekei, úgy mint: Ns. Sárossy Veronika Asszony, Helybeli Uradalmi Ingenieur Nemes, és Nemzetes Kis József Úr hitvese, és Ns. Sárossy Lajos, ki igen jelesen végzett Oskolai tanulmányi után, most ez idő szerént, Ts. Nemes Sáros Vármegyének Tiszteletbeli Jegyzője. Tulajdon Gyermekei vóltak: 1. Eleonóra, ki 1828-bann 7 esztendős és 5 Hónapos korában múlt ki Torok gyuladásbann, Április Hó 16-dikánn temettetvén általam: Luk: VIII. 41, 42, 49—53. v-iből: 2. Adalbert, a’ ki a’ Helybeli Oskolánn kivül Szarvasonn, Mező Berényben, és Eperjesen tanúlván, most a’ Kecskeméti Anya-Osko-lábann, 2-dik évi Philosophus.

 ...

                A’ Hely’ nevezetesebb Viszontagságairól.

     II.) Árvizek. …

   b) 1811-benn, a’ Tátra Hegyének egy bizonyos része meg-hasadván, vagy a’ mint akkor közönségesen szólottak, valami Tengerszem nyilván ott: az abból iszonyuan özönlő temérdek víz-tömegek szerte az egész Országot; e’ mi Alföldünket is el-boritották, hallatlan inséget és pusztulást hagyván magok után.

 42* Jól emlékezem rá, hogy a’ Debreczeni Prédikátorok abban az időben, sok ízben tartottak tanítást a’ Természetnek ezen rendkivüli jelenéséről. Magam is már ekkor Theologus Deák lévén, írtam ennek emlékezetére egy Predikátziót, melly máig is nállam meg van, ezen Textusról: „Ámos IV. 6—13 v. czélozás tevődvén ebben, ezen ritka tüneményen kivül, az akkor tájban öszve csoportozott más egyébb csapásokra is, úgymint a’ nagy szárazságra és abból következett terméketlenségre, a’ Franczia Háború inségeire, s’ a Debreczeni nagy tűzre, melyek mint ugyan azon időben estek.

43*Ekkor vólt az, hogy a Debreczeni Collégiumnak is az alsó egész részét el‐öntötte a’ föld’ árja, ’s kiszoritotta onnan a’ Deákságot. Magam is éppen Contrascriba lévén ekkor ki‐szorúltam a Contrascribalis Házból, mely az Ócska Collegiumban alólról vólt; nem is volt állandó quártélyom, mind addig, mig az új Collegiumban elkészíttetvén a’ Senioralis Házat, abba, ugyan azon esztendő Május Hónapjában, mint Első Senior, éppen Áldozó Csötörtökönn oda lakni fel‐mentem

  V.) b)1816-bann, amaz Országszerte hires nagy Fergeteg miatt, Juhoknak, és Marháknak iszonyú veszedelme. Kezdődött ez a’ Fergeteg, a’ nevezett esztendő Januárius Hónapja’ 27- dikének estvéjén, igen hideg és erőss Északi széllel, csipős és szikrázó, essővel elegy havazásokkal: az esső a’ hová le-esett, azonnal oda fagyott; a’ szikrázó havat a’ dühös szél mindenfelé hordta, és a’ házak ’s istállók’ tetejénn, a’ leg-kissebb jukakonn, és nyilásokonn is keresztül fútta, kivülről pedig mindenfelé szerte irtóztató Hó fuvásokat torlasztott. Igy tartott ez több napokig egy folytában, mind addig mig végre, a’ Házakat és Úttzákat egésszen elboritotta, az Ország-Útakat járhatatlanokká tette: a’ töménytelen Számú juhokonn, és marhákonn kivül, mellyeknek még tsak feléjek sem lehetett menni, a’ rakonczátlanul dühösködő zivatar, ’s hófúvások miatt, hogy az ember azokat kiszabadithassa, és megtarthassa, sok helyekenn a’ pusztasági Tanyákonn, Majorokban és Ország-Útakonn, emberek is számosan találtattak megfagyva.45Ezt a nagy csapást, nyomba követte tavasszal a másik, tudniillik az a’hallatlan Árviz, és a’ Föld árja, melyről oda fellyebb szóllottunk.

1829-benn, ismét elő-került a’ Marha-dög, melyben közel 500 Darab Marhája veszett el Lakostársainknak. A’ nyavalyának neve, mellyben döglöttek: „Száz-rétü paczal Fene, (Lues Omasi) vólt.

 45*egalább ez Debreczenben úgy történt, a’ hol épen Contrascriba és egyszersmind Substitutus Senior lévén a’ Collegiuraban (Tiszt. Gyárfás Pál Úr helyett a ki ekkor Seniori fővel Deretskére menvén papolni, 2 egéssz Hétig oda szorult a fergeteg miatt) — az ottani szokás szerént a’ Halottakat mind én jegyzettem fel, kik között számos fagyott emberek jelentettek be.’ — A’ Hó oly nagy mértékben vólt Debreczenben, hogy a’ Collegiumnak alsó részét, egéssz az Emeletig el‐boritotta; egy egéssz Hétig pedig a Templomba sem mehetett a’ Deákság, mig nem a’ városi Tanáts rendeléséből, a’ Hó a’ Piaczon levő Hídról, el‐takarittatott.

 …   

         Némely nevezetességekről, melyek (az 1-sőn kivül) az       

                      én Prédicátorságomnak idejébenntörténtek. 

      1.) A Reformátzió’ Harmadik Százados Öröm Innepe, mely az Austriai Császári Királyi Birodalomban lévő Protestans Ekklé'siákban, miképpen tartatott légyen, bőven megírta, és közre-botsátotta Bécsi Professor T. Márton Jó’sef Úr, 1818-bann. E’ mi Tiszán túl lévő Főtiszt. Szuperintendentziánkbann, Deczember’ 7-dik napjára vólt határoztatva ezen Innep, olly móddal, hogy tsak egyedűl Debreczenben tartassanak az említett czélhoz alkalmaztatott Tanítások; a’ többi számos Ekklé’siákban pedig, ugyan azon naponn tsak ama’ Közönséges Hála-adó Imádságnak elmondása rendeltetett, melyet akkori Szuperintendens Fő Tiszteletü Benedek Mihály Úr készített, a’ mint ezt a’ Currentale Protocollum’ Il-ik Darabjában, a 207- dik és követő óldalokonn szóról szóra láthatni: — noha a’ közös Öröm, és háládatos Buzgóság’, nem engedvén magát ennyire meg-köttetni, az többnyire majd minden Ekklé’siákbann, ahoz illő Tanítások által ment véghez. Ugyan ezen Innep, a’ külső Protestans Országokban is, mindenütt, nagy dísszel, és pompával tartatott.

     …

         3.) Az Új Énekes Könyvnek bé-hozattatása.

    …

Tiszt. Tudós Lengyel Jó’sef elébb a’ Debreczeni Ref. Collégiumban Philosophia’ Professora, majd később Nagy Váradi, Szalontai, és Szalacsi Lelki Pásztor, ezeket szám szetint 40 Énekeket: Invocatio Vasárnap Reggelre Nro 3. Vasárnap Déllyesti Nro l. Köz-nap Reggel, 2, 3, 4. Estve Nro 3. Az énekekből: 1, 13, 19 — 30, 39, 55, 66, 67, 68, 78, 80, 82, 84, — 91, 94, 95, 147, 158, 168, 185, 192, 196, — 220, 221, 222, 227, 231, 233.

... Tek: Szent-Györgyi József Úr, Debreczen Városának Első Rendes Phisicusa, készítette: Sub Numeris: 77, 83, 92, 160, 236, 152.*)

 ...NB.A’ Régi Halottas könyv helyett is, új Halottas könyv nyomtattatott Debreczenben, 1819- benn. Az Irók neveit nem tudom, az 57. szám alatt lévő, Tiszt. Tudós Dorka Illyés, Kis Új Szállási Prédikátor Úr által készittetett.

          

   

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 42
Tegnapi: 22
Heti: 368
Havi: 1 181
Össz.: 78 525

Látogatottság növelés
Oldal: Az 1567-es Debreceni zsinat hatása Füzesgyarmatra
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »