Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

1712-ben Füzesgyarmat újra telepített őslakóinak utódai  ma is füzesgyarmati, és az elszármazottak országhatáron belül, vagy a Trianoni határon kívűl rekett családai között élnek

Keresd őseidet a Gacsári Krónikában! 

Gacsári István (1791-1847):"A Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklézsiájának Krónikája"című művét (továbbiakban:Füzesgyarmati Gacsári Krónika) 1939 fejezte be, aki maga is Füzesgyarmat szülötte  (már felnőttként) „Helvetziai Hitvallásu Szent Eklézsiá-jának 29 éven át Hazafias Prédikátora”.

A török dúlás alatt Füzesgyarmat, szinte valamennyi archívuma eléget, elpusztúlt. A Krónika anyagát könyvek, anyakönyvek, épületekben és tárgyakban meglévő tények és idős emberek elbeszélései alapján állította össze. Kutatását jóval a megírása előtti időkre is kiterjesztette; az ország, Tiszántúl, a Kis- és Nagy Sárrét, és füzesgyarmat környéki telepűléseknek a török pusztítás után megmaradt  archívumaira is támaszkodott.  

 Pl. a krónikában idézett 1567-es Debreceni Zsinat, a mai napig kihtással van a SÁrrét térségére:

"Kivált pedig, minek utánna, az 1567-dik esztendőben, a Debreczeni Sinat alkalmatosságával, a több Túl a Tiszán lévő Esperességek között, a Makói, és Túri Traktusok is, a Helvetica Confessiónak alá-irták neveiket: attól az időtől fogva, mind a Maros, és Körös mentében, mind a Berettyó, és Túr vidékein, minden magyar Ekklésiák Reformaták, vagy Helvétziai Vallástételt követők lettek.

Akár mikor ülték hát meg Füzes Gyarmatot is, akár előtte, akár utánna a Reformátiónak, mivel itt post hominum memoriam m indenkor Magyarok laktak mind e mai napiglan: bizonyos hogy ennek lakosi is, Reformátusok, vagy Helvétziai Vallástételt követők vóltak."

A történet a Szatmári- béke 1711 évétől, „az 1712-dik esztendő táján” kezdődő „mostani megűlés”től (= újra település-től) 1839-ig részletesen feldolgozza Füzesgyarmat (Colonia ad Salices, Colonia salice-tosa) , mintegy 100 éves históriáját,  eléggé megbízhatóan a település azt megelőző évszázadainak becsült adatai alapján.

2014- ig a "Krónika" teljes tartalma, csak a Békésvármegye Régészeti és Művészettörténeti Társaság által megjelentetett Évkönyv 1879-1881-i számában, három részletben volt olvasható.

Megírása után 175 évvel könyvalakban először, a teljes, eredeti tartalmátl -, valamint íróját, Gacsári Istvánt méltató írásokat, idézeteket N. Diviki Emma ny. építészmérmök (aki maga is Füzesgyarmat szülötte): "175 éves a füzesgyarmati, Gacsári Krónika" című gyűjteményes írásában adta közre,  2014 márciusában. 

 

 példányban | copy/copies

 


Visszalépés megrendelés nélkül | Cancel

N. Diviki Emma: 175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika
Budapest, 2014. ISBN 978-963-87819-7-0 212 oldal 148x210 mm 
2900 Ft (külföldre: €10)www.adlibrum.hu/Gacsari

 Füzesgyarmati Gacsári Krónika nem csak Füzesgyarmat, hanem a Környező telepűlések történetéröl, az ott élő emberek életmódjáról is sok jelentős adatot közöl,  e települések számára is felmérhetettlen értéket képvisel.

 Hitvallása: Minden hazafi számára elengedhetetlen kötelesség szülőföldje múltjának és őseinek megismerése. A Nemzet felemelkedésének záloga, a múlt ismerete. Krónikája nem csak Füzesgyarmat és a környező telepűlések, hanem a magyar nép számára is pótolhatatlan értéket képvisel.

A Krónika 1818 és 1839 között, tehát a reformkorban, 21 éven át készült. Füzesgyarmat és Sárrét története nagyon sok hasonlóságot mu-tat ebben az időben. Már földrajzi fekvésük"... "a természeti csapá-sok (katasztrófák, földrengések, árvizek, aszályok, tüzek, pestis- és kolera-járványok so-ra), földes urak, a háborúk és forradalmak szinte egyformán érintették mindkét település lakosságát. Ezek a Krónikában olvashatók.

 

Családfakutatás. Keresd őseidet a Gacsári Krónikában!

 A Krónika forrásanyag a családfakutatáshoz is.

A telepűlések közigazgatási, vallási, kulturális, egészségügyi rendjének kialakításához, a telepűlés kiépítéséhez tanúlt, hozzáértő mesteremberekre volt szükség.

Gacsári István felsorolja a Krónikában Füzesgyarmat többmint 100 év történetének mindazon jelentős személyeit, akik a telepűlés kialakításában jelentős szerepet játszottak:

Lelkészeit, tanitórektorait, kántorait, közülük sokan missziót töltöttek be, mások itt telepedtek le, és családot alapítottak. Róluk és családjukról Gacsári Istvván lelkész részletes ismertetést ad..

Név szerint ismertek az építőmesterek, harngöntők, toronyórakészítők s még számos szakkemberek neveit, akik vándoroltak telepűlésről telepűlésre. Sok esetben letelepedtek, családot alapítottak. 

Gacsári István a családkutatáshoz jelentős forrás anyagot hozott létre. a Krónikában  a felsoroltakon kívűl, számtalan család nevét sorolta fel. Mintegy 176 csalánév szerepel származásihelyük megnevezésével, akik részben a környező telepűlésekről, de távolabbi vidékekről is jöttek. A történelmi Magyarország 20 megyéjének 110 helyiségét nevezi meg. Pl.Bajom, Bucsa Körös ladány, Ványa, Vésztő, Szerep, Szeghalom, Udvari, Békés, stb,  távolabbi helyek közül néhány: Dedrecen, Kassa, Beregszász, Nynyíregyházi, Szentes Meggyesi és még nagyon sok. 

Névszerint sorolta fel valamennyi hivatalt betöltő nevét, származási helyük megnevezésével. Ezzel nagy segítséget ad nem csak a helyben lakok, hanem az elszármazottak, akik ma már az ország egész terűletén megtalálhatók, vagy az ország trianoni határán kívül rekettek számára, hogy őseikre rátaláljanak.

A Krónika, a felekezeti anyakönyvek 1895-ig, további anyakönyvek tanulmányozásával mindenki rátalálhat, akár 300 évvel ezelőtti ősére, sőt a kónikában megnevezett származási helyekkel a kutatást még távolabbi vidékre is kiterjeszthető.     

 

Az én személyes élményem: Rátaláltam egyenesági őseimre a krónika segítségével, ezért nagy hálát érzek Gacsári István ref lelkésznek, a Krónika írójának.

                             "  I.) Régi Törsök lakosok,

              vagy Familiák, kik még ma is meg vagynak.

Familiák,                        Hely, honnan szakadtak

  

Diviki familia (apai)      Kassáról, hol Eleiknek egyike Predikátor

                                       volt, Bajomba; Bajomból ide.

Hati familia                    Bajomból Ványára, Ványáról Gyarmatra

                                      Nemes familia volna, és Sáponn vannak

                                      most is 16 Nemes Telkeik."

Sőt azt is megtudtam, hogy Diviki János, az egyik, szépapán volt Füzesgyarmat első Curátora, Ö építette az első parókiát, azt is, hogy 5 ször választották meg Főbírőnak.                            -

Hati János szépapámat 7 szer választották Főbíróvá.

Családom nagyon sok ősére rátaláltam. A Krónikában megnevezett származási helyek ismeretében a kutatást még távolabbi időkre is kiterjeszthetem.                                      -

Sok-sok ismeretet kaptam a Krónikától.Pl mint építész külön örülök annak, hogy megismerhetem szép ref, templomunk építőjének Fischer Ágostonnak a nevét, "ki templomunkat a Kecskeméti nagy Catholikus Templomnak formája szerént rajzolta" 

  

Összefoglalás. Idézem Szabó Magda írónőt, Gacsári István dédunokáját („Régi módi történetek”, 1974): Gacsári István „Krónikája nem csak Sárrét büszkesége, de fontos kordokumentum is, nem lehet meghatódás nélkül elolvasni az utódoknak szóló üzenetét.” Mindezzel egyetértve, ajánlom az Olvasó figyelmébe Nagyné Diviki Emma okl. ép. remek könyvét(aki maga is Füzesgyarmat szülötte)."Dr. Kata Mihály

 

 

 








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 22
Heti: 364
Havi: 1 177
Össz.: 78 521

Látogatottság növelés
Oldal: 1712-ben Füzesgyarmatra telepített őslakók utódai mais Gyarmaton és az elszármazottak között élnek
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »