• 175 év után először jelent meg a Füzesgyarmati GACSÁRI KRÓNIKA teljes, eredeti szövege.

N.DIVIKI EMMA: "175 éves a füzesgyarmati GACSÁRI KRÓNIKA" című gyűjteményes műve/2013/. IBSN 978-963-87819-7-0

A nevezett "Krónika" írója: Gacsári István/1839/, Szabó Magda írónő üknagyapja.

A nevezett "Krónika" eredeti címe: "A Füzes Gyarmati Helvéciai Hitvallás Szent Ekklézsiának Krónikája"

Megjelent a „175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika” című gyűjteményes mű. IBSN 978-963-87819-7-0

N. Diviki Emma: 175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika

Amely magába foglalja „A Füzes Gyarmati Helvéziai Hitvallású Szent Ekklézsiának Krónikája” című művet és az íróját, Gacsári Istvánt méltató írásokat és idézeteket, valamint először jeleniti meg a 175 éves Krónikát teljes, eredeti szövegével.

Tájékoztatásommal szeretném felkelteni elsősorban azon Füzesgyarmati, a Sárrét környéki és az onnan elszármazottak figyelmét, akik ismereteket akarnak szerezni szülőföldjük és környezetének múltjáról, valamint, akik őseik eredetét kutatják.

Méltón emlékezni a 175 éves Krónikáról, s egyben lehetővé tenni, hogy végre, bárki hozzáférhessen, olvashassa.

Gacsári István hitvallása; szülőföldje múltjának, őseinek megismerése, minden hazafi számára elengedhetetlen. A nemzet felemelkedésének záloga, a múlt ismerete. Krónikájával ehhez akart hathatós segítséget nyújtani.

Helytörténeti írása nemcsak Füzesgyarmat és a környező települések, hanem a nemzet számára is pótolhatatlan értéket képvisel. Munkásságán keresztül bepillantást enged az ország történetébe és népe életébe.

Családkutatáshoz is jelentős forrásanyagot hozott létre. Gacsári István Krónikája egyedülálló a maga nemében. Lelkipásztori hivatása révén, személy szerint ismerte szülőföldje népét. Krónikájában név szerint közli az 1700-as és az 1800-as évek elején, valamennyi, fontos hivatalt betöltők nevét, szolgálatuk évét, szolgálati helyük megnevezésével. Sok esetben a családok történetéről is közöl ismereteket. Mintegy 176 családot sorol fel, származási helyük megnevezésével, több mint 20 megye 110 helységét nevezi meg, melyek, főként Füzesgyarmat környéki települések. Ezek közül csak néhányat sorolok fel: Pl. Bajom, Ványa, Szerep, Körösladány, Bucsa, Szeghalom, Udvari, Vésztő stb., de távolabbi helyeket is megnevez, mint Debrecen, Beregszász, Kassa, stb.

Ezzel nagy segítséget ad, nem csak a helyben lakók, hanem az elszármazottak, akik ma már az ország egész területén megtalálhatók, vagy az ország trianoni határán kívül rekedtek számára, hogy őseikre rátaláljanak.

Számos, más ismeret található még a „Krónikában”, ami Gacsári István nélkül elveszett volna a feledés homályába.

Magatartásával példát mutatott. Krónikájával minden magyarnak üzent. Ismerjük meg üzenetét!

A megjelenő műről érdeklődni lehet, illetve megrendelhető lesz 2014 márc második felében, a Kiadónál, személyesen vagy interneten:

„Sine praetiritis futura nulla”, azaz „Múlt nélkül nincs jövő” – mondja az egyik latin közmondás.

Hasonlóképpen vélekedett Babits Mihály, a költő: „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

A fenti idézetek mondanivalója ma sem vesztett jelentőségéből. Egy nemzetnek, egy népnek és egy embernek is szüksége van múltja megismerésére, ápolására. Nélküle olyan lenne, mint az árva gyermek, ki nem ismerhette meg az egész életére erőt adó szülői szeretetet, példamutatást, amelyre mint alapra építheti jövőjét. Egy nemzet boldog jövőjének is záloga múltjának megismerése. A gyökér nélküli fa nem hoz virágot. Mint ahogyan a gyökér, az ág és a virág nem létezik egymás nélkül, éppúgy nem létezik a jelen; jövő és múlt nélkül.

Ám nem elég csak tudni, hogy van múltunk, van gyökerünk; hanem ápolni, gondozni és megtartani kell a jövő nemzedéke számára is.

Mind ezt tudta Gacsári István, a világot látott, nagy műveltségű református lelkész, majd két századdal ezelőtt. Ezért tartotta fontosnak, hogy népével megismertesse nemzete múltját, Füzesgyarmat lakói őseinek életét. Erejét nem kímélve gyűjtötte az ismereteket és megírta Füzesgyarmat Krónikáját Bízott benne, hogy eljut népéhez, aki ápolja és gyarapítja azt.

Kora nem kedvezett a magyar nyelvű monográfia kiadásának. Először 40 év múlva jelent meg a Békésmegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve 1879-81. évfolyamának számában, három részletben. Az emberek többségéhez a „Krónika” teljes szövege a mai napig nem jutott el. Jelen könyvünkkel, 175 év után e-hiányt szeretnénk pótolni.

A Krónika pótolhatatlan értéket hordoz, Füzesgyarmat és környéke települései, valamint a nemzet egésze számára.

Kedves Hazánkfiai! Olvassátok, őrizzétek és folytassátok Krónikáját, az Ő óhajának megfelelően! "

Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

Oldalak (menü)

Weboldal bejelentése

Ügyfélszolgálat

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés