Biharnagybajom(Bajom)a Füzesgyarmai Gacsári Krónikában a 18-19-ik sz.-ban
Gacsári István:"A Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklézsiájának Krónikája" című művét (továbbiakban: Füzesgyarmati Gacsári Krónika) - megírása után, könyvalakban először, a teljes, eredeti tartalmával -, valamint íróját, Gacsári Istvánt méltató írásokat, idézeteket N. Diviki Emma ny. építészmérmök (aki maga is Füzesgyarmat szülötte): "175 éves a füzesgyarmati, Gacsári Krónika" című gyűjteményes írásában adta közre, 2014-ben .
![]() |
|
N. Diviki Emma: 175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika
Budapest, 2014. ISBN 978-963-87819-7-0 212 oldal 148x210 mm
2900 Ft (külföldre: €10)www.adlibrum.hu/Gacsari
2014- ig a "Krónika" teljes tartalma, csak a Békésvármegye Régészeti és Művészettörténeti Társaság által megjelentetett Évkönyv 1879-1881-i számában, három részletben volt olvasható.
Gacsári Istvánról.
Hitvallása: Minden hazafi számára elengedhetetlen kötelesség szülőföldje múltjának és őseinek megismerése. A Nemzet felemelkedésének záloga, a múlt ismerete. Krónikája nem csak Füzesgyarmat és a környező telepűlések, hanem a magyar nép számára is pótolhatatlan értéket képvisel.
Gacsári István (1791− 1847), Füzesgyarmat szülötte (már felnőttként) „Helvetziai Hitvallásu Szent Eklézsiá-jának 29 éven át Hazafi Prédikátor”a. 1839-ben fejezte be Krónikájának összeállítását A Krónika anyagát könyvek, anyakönyvek, épüle-tekben és tárgyakban meglévő tények és idős emberek elbeszélései alapján állította össze. Kutatását jóval a megírása előtti időkre is kiterjesztette; az ország, a Tiszántúl, a Kis- és Nagy Sárrét, és füzesgyarmat környéki telepűléseknek a török pusztítás után megmaradt archívumaira is
Pl. a krónikában idézett 1567-es Debreceni Zsinat, a mai napig kihtással van a SÁrrét térségére:
"Kivált pedig, minek utánna, az 1567-dik esztendőben, a Debreczeni Sinat alkalmatosságával, a több Túl a Tiszán lévő Esperességek között, a Makói, és Túri Traktusok is, a Helvetica Confessiónak alá-irták neveiket: attól az időtől fogva, mind a Maros, és Körös mentében, mind a Berettyó, és Túr vidékein, minden magyar Ekklésiák Reformaták, vagy Helvétziai Vallástételt követők lettek.
Akár mikor ülték hát meg Füzes Gyarmatot is, akár előtte, akár utánna a Reformátiónak, mivel itt post hominum memoriam m indenkor Magyarok laktak mind e mai napiglan: bizonyos hogy ennek lakosi is, Reformátusok, vagy Helvétziai Vallástételt követők vóltak."
A történet a Szatmári- béke 1711 évétől, „az 1712-dik esztendő táján” kezdődő „mostani megűlés”től (= újra település-től) 1839-ig részletesen feldolgozza Füzesgyarmat (Colonia ad Salices, Colonia salice-tosa) históriáját, s eléggé megbízhatóak a település azt megelőző évszázadainak becsült adatai is.
Füzesgyarmati Krónika nem csak Füzesgyarmat, hanem a Környező telepűlések történetéröl, az ott élő emberek életmódjáról is sok jelentős adatot közöl.
A Krónikában olvasható, szinte valamennyi leírás Bajomra is vonatkoztatható, a település számára is felmérhetettlen értéket képvisel.
Bajom a Füzesgyarmati Gacsári Krónikában
A Krónika 1818 és 1839 között, tehát a reformkorban, 21 éven át készült. Füzesgyarmat és Biharnagybajom története nagyon sok hasonlóságot mu-tat ebben az időben. Már földrajzi fekvésük"... "a természeti csapá-sok (katasztrófák, földrengések, árvizek, aszályok, tüzek, pestis- és kolera-járványok so-ra), földes urak, a háborúk és forradalmak szinte egyformán érintették mindkét település lakosságát. Ezek a Krónikában olvashatók.
A telepűlések közigazgatási, vallási, kulturális, egészségügyi rendjének kialakításához, a telepűlés kiépítéséhez tanúlt, hozzáértő mesteremberekre volt szükség.
Debrecen a 18-ik sz.-ban létszámát tekintve Magyarország legnagyobb városa volt. A Ref. Kollégium e-században élte virágkorát. A füzesgyarmati lelkészek, tanitórektorok, kántorok közül sokan itt kezdték tanúlmányaikat. missziót töltöttek be. Róluk és családjukrol Gacsári Istvván lelkész részletes ismertetést ad..
Név szerint ismertek az építőmesterek, harngöntők, toronyórakészítők s még számos szakkember, akik vándoroltak telepűlésről telepűlésre. Sok esetben letelepedtek, családot alapítottak. Közülük sokan megfordultak Bajomban is.
Jelen ismertetés külön foglalkozik azokkal az adatokkal, valamint azokkal az emberekkel, akik Bajomból Füzesgyarmatra telepedtek.
Családfakutatás.
A Krónika forrásanyag a családfakutatáshoz is.
Gacsári István a családkutatáshoz is jelentős forrás anyagot hozott létre. a Krónikában a felsoroltakon kívűl, számtalan család nevét sorolta fel. Mitegy 176 csalánév szerepel. Névszerint sorolta fel valamennyi hivatalt betöltő nevét, származási helyük megnevezésével. Ezzel nagy segítséget ad nem csak a helyben lakok, hanem az elszármazottak, akik ma már az ország egész terűletén megtalálhatók, vagy az ország trianoni határán kívül rekettek számára, hogy őseikre rátaláljanak.
Bajomi elszármazottak
" I.) Régi Törsök lakosok,
vagy Familiák, kik még ma is meg vagynak.
Familiák, Hely, honnan szakadtak
Csák familia 2 féle 1.) Nagy Csákok jöttek Bajomból: az
Erdőhátonn is laknak még ma is Tenkénn
és Bél-Fenyéren; de a kik R .
Catholicusok; ezek közzül való volt N-
Váradi Kanonok Csák Ferencz 2. Kisebb
Csákok, u. m. F. Csák, B. Csák, Juhász
Csák. V. Csák. Ugyancsak Bajomból.17
Csató familia már az első ülésben is itt lakott,
a pusztulás ideje alatt bujdosott Tisza
Sasra, — onnan Bajomba, Ványára, és
ismét vissza. Nemes familia vólna.
17 Jegyzés a Csák familiára. Ezek öszveséggel, mind a Nagyok, mind a Kissebbek ugyan azon egy Ag. Kilenczen voltak együtt Férfi Testvérek a Csákok; 8‐an közzülük itt Gyarmatonn telepedtek‐le és ezektől származtak a most itt lakó minden Csákok: a 9‐dik pedig Közzülök Catholizált, vagy Pápistává lett és erről állanak ismét azok,
kik meg ma is az Erdőhátonn, Tenkénn, és Bélfenyérenn laknak, s valóságos Római Cathólikusok.
Diviki familia (apai) Kassáról, hol Eleiknek egyike Predikátor
volt, Bajomba; Bajomból ide.
Éles familia, Bajomból.
Földesi familia Rácz-Fejértóról, Szabolcs Vármegye;innen
vándorlottak Tetétlenre és ide ismét
vissza. Nemes familia vólna, és most is
közzülök élnek Nemesi jussokkal,
Földesenn, Bajomban és Ványán.
Gidai familia Bajomból.
Hati familia (anyai) Bajomból Ványára, Ványáról Gyarmatra
. Nemes familia volna, és Sáponn vannak
most is 16 Nemes Telkeik.
Hegyesi famili Bajomból: igazi neve: Abai.
Kövér familia 2 féle 1., A-Túl a Gáti, és igazi nevü Kövérek
jöttek Bajomból, 2. Nagy utczai Kövérek
kiknek igazi nevök: Bálint.
Lakatos familia Keresztesről Bajomba, Bajomból ide.
Lázár fámilia a Bereg Böszörményből.
Láposi familia a Szilágyságból Bajomba, Bajomból ide.
Nagy fam. sokféle 1. E. Nagyok, kik közzé tartoznak a
Zsiros, és H. Nagyok is Bajomból.
2.Malmos Nagy Péterek
3. Viz-allyi Abádi, Csikós, és Hatos
Nagyok Váncsódról.
4. Nagy Györgyök ugyan csak Bajomból.
...
Pataji familia Bajomból. Nemes familia vólna, hol van
máig is Nemesi fundussok.
Szücs familia Bajomból: igazi neve: Kis; a Szűcs név
Zsiros familia Bajomból, övék volt a 3-dik Kunyhó
Gyarmatonn: igazi nevök: Kis. Zsirosoknak a
zsiros haj kenéstől neveztettek.
...
2. Későbben jött, és ujabb időkben települt Familiák
....
Demeter f. Bajomból.
Salya f. Bajomból, hol az a Nemzettség máig
is Nemesi jussal bir.
...
Fő Bíráiró
l...
1739-benn: Ács István. Sok helyen jön elő a’ neve a’ Protocollumban „Coram me Stephano Ács, Judice Pritmario, Judex Stephanus Ács, cum „suis juratis Assesoribus,, E’ vólt, — a’ mint beszéllik, — az a’ hatalmas Bíró, a’ ki, éppen akkor az ő idejébenn lévén a’ Nagy Pestis — nyilván szembe szállott a’ Vármegye’ Uraival a’ Falu bezáratásáért, és azt, mint szinte a’ hólt testeknek koporsó nélkül való el-temettetését is erőssen ellenezvén, szüntelen hordatta Bajomból, a’ Sárréten keresztül hajókonn a Deszkát; sőt utoljára a’ Templom’ pádimentomát is fel-szaggattatta, csak hogy senki koporsó nélkül el ne temettessen. Ennek idejében, vólt már Helység’ Gazdája is,
Makai János nevű — A’ Nagy Pestis 3 egész esztendeig tartott az Országban, — 1737—38—39. Itt Gyarmat’ tájánn leginkább az utolsó 1739-dik esztendőbenn dühösködött."
"Összefoglalás. Idézem Szabó Magda írónőt, Gacsári István dédunokáját („Régi módi történetek”, 1974): Gacsári István „Krónikája nem csak Sárrét büszkesége, de fon-tos kordokumentum is, nem lehet meghatódás nélkül elolvasni az utódoknak szóló üzene-tét.” Mindezzel egyetértve, ajánlom az Olvasó figyelmébe Nagyné Diviki Emma okl. ép. remek könyvét(aki maga is Füzesgyarmt szülötte)."Dr. Kata Mihály
Read more: http://divikie.hupont.hu/61/bucsa-a-fuzesgyarmati-kronikaban#ixzz3TnO7zfu6