"Mint falevelek a szélben" című regény kézíratából "A szeretet örök" fejezetnek részvétele az United p.c. 5. antológiába.

   

 A SZERETET ÖRÖK                                                                                    részlet az „Elsodort életek” című regény kéziratából.

 Béla 7 év után szorongva, várakozással telve, érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Megnyugvására Dénes, mint az Egyetem képviselője, és mint barát várta.

- Isten hozott Barátom! De jó, hogy újra itthon vagy! – örömmel üdvözölte Dénes.

-   Szia Denikém! De jó, hogy újra itthon lehetek!

- A többiek türelmetlenül várják már, hogy holnap találkozhassatok. 

-  Nem is gondoltam, hogy kijössz elém kocsival.

-  Ne lepődj meg! Nem Mercédesszel várlak. Egy Zsigulit sikerült családi összefogással, 5 év után megkapni – szabadkozott Dénes.

-  Ne viccelődj már! Azt hiszed én mindent elfelejtettem.

-  Sanyi és Bence jelezték, hogy ott lesznek holnap az előadásodon - mondta Dénes.

- Jó lenne délután találkozni a szállodában, mert holnapután reggel utazom Sopronba, hogy minél előbb láthassam Lilli lányomat.

-  Ez érthető. A minap beszéltem Sanyival, ő mondta, hogy Lilli már kész nagylány, és éppolyan szép, mint Anni volt – mondta Dénes, és folytatta…

Közben a Gellért szállóhoz értek. Dénes bekísérte Bélát a hallba.

-  Holnap, tehát fél 11-kor kezdődik az előadás, de én már fél 10-kor itt leszek érted. 

  Miután elbúcsúztak, Béla gyorsan felment a szobájába. Legelőször hazatelefonált, hogy értesítse szüleit és Lillit; hogy megérkezett, s két nap múlva otthon lesz. Amint letette a kagylót már is csengett. Sanyi hívta.

- Szevasz Barátocskám! Már egy órája vártuk Bencével Dénest, hogy megtudjuk szerencsésen megérkeztél-e.

-  Szevasztok Barátaim! Itt vagyok! És nagyon örülök, hogy vártatok. Nyújtsd a kagylót Bencének is! – Szia Bence, Drága Barátom!  Holnap találkozunk az Egyetemen.

-  Mi az, hogy az Egyetemen? – Vette vissza a szót Sanyi. Délután vár bennünket Helga.

-  Úgy lesz! Holnap tietek vagyok egész nap. Helgát, Katinkát csókolom! …

-  Dezső más nap fél 10-kor már várta Bélát a Gellértben. Rögtön el is indultak a Tanszékre, ahol nagy tisztelettel fogadták. A nagy előadóterem zsúfolásig telve volt. Béla megilletődött, hogy ennyi ember hallani akarja előadását. Egy kicsit az nyugtalanította, hogy felhívták a figyelmét; a hallgatóság soraiban Elvtársak is lesznek. figyelnie kell arra; mit és hogyan mond. Ám előadásával fergeteges sikert aratott, különösen befejező mondataival.

-  Köszönöm az elismerő tapsokat! Köszönöm, hogy itt lehettem ifjúságom meghatározó színhelyén. Mikor bejöttem a terembe, sok ismeretlen arcot láttam. Most úgy érzem, sok barát vesz körül – így fejezte be Béla az előadását.

A fogadás fesztelen volt. Béla alig győzött a hozzáintézet kérdésekre válaszolni.   

Délután Bencével és Katinkával mentek Hódiékhoz, akik szokás szerint, nagy traktával, pezsgővel fogadták. A találkozás a régi barátokkal önfeledt, a búcsú fájdalmas élményt adott.

Aztán jött a szomorú búcsúzás.  Béla reggel taxit hívott, és indult Sopronba.

A család már türelmetlenül várta érkezését. Lilli a szobája ablakából figyelte most is, hogy mikor érkezik meg a taxi.  Párperc múlva a taxi megérkezett. Béla szinte kiröpült a kocsiból, a kislánykáját kereste, s helyette egy nyúlánk, szép fiatál lány állt előtte, aki már nem ugrott a nyakába, hanem komolyan üdvözölte édesapját, akit másfél éves kora óta, most látott másodszor. A találkozás drámai volt… Bélát pillanat alatt körülvette a család. 

Ebéd előtt felvitte bőröndjeit a szobájába, amelyiket 7 év után is változatlanul talált…

Ha maradt egy kis szabadideje – leginkább egyedül - bement a belvárosba, végig sétált azokon az utcákon, ahol diákkorukban rajzolták azokat az épületeket, amelyeknek rajzait a most előkerült vázlatfüzetében megtalált. Elvitte Lillit abba a parkba, ahol először randevúzott Annival, és ahol lerajzolta…  

Az utazás napja rohamosan közeledett. Lilli már nagyon izgatott volt. Napokkal előtte elkezdte a csomagolást. Utolsó estét a család szűk körben, együtt töltötte. Bélának fájt a szíve, látva, hogy szülei az utóbbi években nagyon megöregedtek, és most milyen szomorúak. Lányuk és fiuk után, az imádott kis unokájuk is elutazik. Titokban attól féltek, hogy talán nem is láthatják többet.        

Lilli, aki őket tartotta igazi szüleinek, igyekezett megnyugtatni, vigasztalni őket.

-  Papa, Róza mama, pihenjétek sokat a nyáron, mert augusztusban újra itt leszek!

Másnap kora reggel a papa frissen kapott Zaporozsecével mentek ki a pályaudvarhoz.  Éppen csak elbúcsúztak, s a gyorsvonat megérkezett. Béla és Lilli felszállt a vonatra, s egy perc múlva a vonat elszáguldott.

 Bécsben Béla hazatelefonált a szüleinek, utána felhívta Évit és Danit, hogy megnyugtassa őket.

-   Szia keresztmami, jövök! – kiáltotta Lilli a kagylóba.

Évi, Dani délelőtt sütött, főzött, de délután már a zürichi repülőtéren várták Bélát és a kis keresztlányukat. Meglepetésükre egy magas, karcsú – majdnem nagylány – állt előttük.

Miután megvolt a „nagy Isten hozzád”, Lilli az első perctől rácsodálkozott mindenre, amit látott: A Dani gyönyörű BMW-jére, amilyeneket otthon csak nagy ritkán láthatott. Évi pedig a kérdések sorozatát zúdította Bélára, aki nem győzött válaszolni húga kérdéseire:

     -  Hogy vannak a szüleink? Kikkel találkoztál? És még fojtatta volna, de hazaérkeztek.

Bélának megérkezésük másnapján első gondolata volt, hogy Lillivel kimegy a temetőbe, elviszi édesanyja sírjához, ahogyan azt 12 évvel ezelőtt, a  temetésén  megfogadta.

Reggeli után, rögtön indultak. Vásároltak két hatalmas virágcsokrot, egy rózsa- és egy liliomcsokrot. Ez utóbbi volt Anni kedvenc virága, róla nevezték kislányukat Lillinek. A kocsitól szótlanul mentek a sírhoz, ott Béla megszólalt.

- Kislányom, itt nyugszik édesanyád, aki téged nagyon szeretett. Halálos ágyában, öntudatlanul is a te nevedet emlegette. Sírjánál megesküdtem, hogy elhozlak téged hozzá. Helyezzük el a virágokat, és imádkozzunk.

-  Köszönjük Néked, Istenünk, hogy erőt és lehetőséget adtál ígéretem teljesítéséhez! Hogy itt állhatok leányommal az én drága feleségem sírjánál, és együtt emlékezhetünk rá, aki a leghűségesebb feleség, és a legjobb anya volt, rövidre szabott életében. Drága feleségem, te pedig bocsásd meg nékem, hogy csak 12 év után teljesítettem ígéretemet! Ámen.– Lehajtott fejjel mondta az imát, s közben a sírás fojtogatta.

Lilli megilletődve állt a sírnál, édesapját hallgatva, de nem sírt. Mikor azonban édesapja befejezte az imát, és a sírra borulva, zokogva így kiáltott fel:

      -  Neked élned kellene! Miért hagytál itt minket? 

 Lilli, ijedten térdelt apja mellé, és sírva vigasztalta:  

-    Édesapa nyugodj meg, én itt vagyok melletted!

éla hirtelen felállt. Átkarolta lányát, letörölte könnyeit, most érezte először, hogy lánya, igazán apjának tekinti.

- Te, kislányom pótolsz minden bánatért. Édesanyád sem kívánná, hogy szomorkodjunk.

Hazaérve Évi rögtön látta, hogy nagyon megviselte az apát és a lányát az anya sírjával való szembesülés. De nem kérdezett semmit, inkább el akarta terelni a figyelmüket.

- Komáromi Marci felhívott, minél hamarabb szeretné megismerni Lillit, Anni kislányát. Vasárnap, ebédre mindnyájunkat meghívtak.

A  Komáromi házaspár nagy-nagy szeretettel fogadta őket. Sokat meséltek Lillinek édesanyjáról, Anniról. Elmesélték, hogy disszidálásuk utáni nap ismerték meg. Imádkoztak minél hamarabbi felgyógyulásáért, amikor közvetlen a szökés után tüdőgyulladást kapott.

    - Tudd meg Lilli, édesanyád nagyon szeretetre méltó ember volt

Béla megszakította Marci elbeszélését.

-  Azt is meséld el Lillinek, hogy Anni halála után, mikor teljesen összeomlottam idegileg, te mentettél meg, és te adtál erőt a továbbéléshez azzal, hogy eszembe vésted: - A lányodat, nem hagyhatod árván.  Majd ismét Lilli felé fordulva mondta: - Azaz téged Lilli. 

- Márton bácsi, köszönöm, hogy segítette szüleimet!

Lillia a hallottakat, örökre az emlékezetébe véste. Úgy érezte; az élete sokkal teljesebb lett.

A következő napokban ismerkedtek Zürich-vel megnézték a házat, ahol Anni is lakott, a gimnáziumot, ahol Béla karrierje kezdődött. Két egész napot a strandon töltöttek. A szép, karcsú fiatal lány és a még mindig nagyon csinos, fiatalos keresztmama után gyakran megfordultak a férfiak. Lilli nagyon élvezte, hogy nagylánynak tekintik. Állandóan fényképezett az új gépével, amit most kapott az édesapjától.

Béla két hét után Lillivel Genfbe utazott. Ahol büszkén mutatta be lányát az ismerősöknek, akik úgy viselkedtek Lillivel, mint egy igazi kis hölggyel. Sorra kaptak meghívásokat. 

Mikor visszautaztak Zürichbe, Lilli elragadtatással mesélt Évinek élményeiről, a csodálatos kirakatokról, otthon csak méregdrágán beszerezhető farmer nadrágokról.

Néhány nappal a hazautazás előtt Béla megkérdezte Lillitől: 

 - Hogy tetszik Svájc? Hogyan érezted magadat velünk? Nem bántad meg, hogy itt töltötted el a nyarat?

 -  Nagyon jól éreztem magamat. Svájc nagyon gyönyörű. Köszönöm, hogy eljöhettem.

    -  Ezután, akkor jössz, amikor akarsz. Ez a te otthonod is. Érettségi után, itt végezhetnéd el az egyetemet – győzködte Béla.

    -  Nem! Apukám, én nem akarok itt élni. Már most hiányzik papi, mami és a barátaim. És Magyarország is.

Béla belátta: hiábavaló minden fáradozása, Büszke volt rá, hogy lánya ragaszkodik a nagyszüleihez, szülőföldjéhez. Számolgatta; hány nap van még a hazautazásig.

 18-án reggel, nagy sírás-rívás közepette Lilli elbúcsúzott Évitől és Danitól. Béla Bécsig repülővel elkísérte Lillit. Telefonon értesítette szüleit Lilli érkezéséről, és csak akkor nyugodott meg mikor a papája hangját hallotta, hogy Lilli rendben megérkezett. Béla visszarepült Zürichbe, hogy összeszedje holmiját, és máris tovább utazott Genfbe. Bement az Egyetemre, közölte; egy évre visszamegy Amerikába, utána végleg Genfben marad.                                                                                                                                              Nagyné Diviki Emma ny. ép.mérnök

 

 

 

Oldal: "Mint falevelek a szélben ": A szeretet örök.
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu - © 2008 - 2024 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat