Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 Bucsa telepűlés - Bucsa a 175 éves Füzesgyarmati Gacsári Krónikában

Meggjelent, N. Diviki Emma: "175 éves a füzesgyarmati, Gacsári Krónika" című gyűjteményes írás, amely megjelenteti "A Füzes Gyarmati Helvétziai Hitvallású Szent Ekklézsiájának Krónikája" című művet - megírása után, könyvalakban először, a teljes, eredeti tartalmával -, és íróját, Gacsári Istvánt méltató írásokat, idézeteket. 

  

 

 példányban | copy/copies

 


Visszalépés megrendelés nélkül | Cancel

 

N. Diviki Emma: 175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika
Budapest, 2014. ISBN 978-963-87819-7-0 212 oldal 148x210 mm 
2900 Ft (külföldre: €10)

 www.adlibrum.hu/Gacsari

 

Bucsa a "Füzesgyarmati Gacsári Krónikában"

 Füzesgyarmati Gacsári Krónika nem csak Füzesgyarmat, hanem  a környező telepűlések, közöttük Bucsa lakossága, és a települések történetéröl is sok jelentős adatot közöl.

 Jelen könyvismertetés külön foglalkozik azokkal az adatokkal, amelyek hasonlóak Füzesgyarmat és Bucsa között, valamint azokkal az emberekkel, amelyek mindkét település történetében szerepet játszottak:

 Korábban megírt, Körösladányra vonatkozó  könyvismertetésének bevezetője, a katasztrófákra vonatkozó 1 pontja, /amely az Füzesgyarmat térségére és Bucsára  egyaránt érvényes/ valamint a 2-es pontja/Jelen ismertetés 2/2pont/, közel azonos.

 

Könyvismertetés:

"A füzesgyarmati Gacsári Krónika"

Bevezető

 "1839-ben − 175 éve − fejezte be Krónikájának összeállítását Gacsári István (1791− 1847), Füzesgyarmat szülötte és (már felnőttként) „Helvetziai Hitvallásu Szent Eklézsiá-jának 29 éven át Hazafi Prédikátor”a. A Krónika anyagát könyvek, anyakönyvek, épüle-tekben és tárgyakban meglévő tények és idős emberek elbeszélései alapján állította össze. A történet „az 1712-dik esztendő táján” kezdődő „mostani megűlés”től (= újra település-től) 1839-ig részletesen feldolgozza Füzesgyarmat (Colonia ad Salices, Colonia salice-tosa) históriáját, s eléggé megbízhatóak a település azt megelőző évszázadainak becsült adatai is.

 A közel 200 oldalas Krónikát Nagyné Diviki Emma ny. építészmérnök − aki maga is füzesgyarmati születésű − „175 éves a füzesgyarmati Gacsári Krónika” című gyűjte-ményes műben, teljes terjedelmében, eredeti (helyes)írással és kiegészítésekkel 2014-ben adta közre (ISBN 978-963-878 19-7-0; ára: 2900 Ft. 

 A Krónika 1818 és 1839 között, tehát a reformkorban, 21 éven át készült. Füzesgyarmat és" Bucsa" története nagyon sok hasonlóságot mu-tat. Már földrajzi fekvésük"... "a természeti csapá-sok (katasztrófák, földrengések, árvizek, aszályok, tüzek, pestis- és kolera-járványok so-ra), földes urak, a háborúk és forradalmak szinte egyformán érintették mindkét település lakosságát.

 

1. Katasztrófák.

 1.) Földindulás volt pl. 1823. június 9-én, 1829. július 1-én Európa ma

A folyók szabályozása előtt az árvizeknek nagyobb volt a jelentőségük, pl. „1777-benn, a’ mikor éppen Takarás tájban a’ vetéseknek nagy részét el-seprette ..., Bucsánn, mintegy 20 köbölről való szép vetését, semmivé tette.− 1811-ben, a’ Tátra hegyének egy bizonyos része meghasadván … valami Tengerszemből … iszonyúan özönlő temérdek víztömegek … e’ mi Alföldünket is elborították … − 1816-bann … nagy Fergeteg után bekövetkezvén a Hó-olvadás … olly árviz lett abból, hogy … − 1830-ban a még előző év november 18-án leesett nagy hó, újabbakkal páro-sulva, 1830 március végére elolvadt”, de egy hónap múlva „a’ Hegyekből szakadó, ’s minden felöl toluló nagy Árvíz 24 óra alatt … egész Bucsát merevül elborította …” − Az 1838-diki árvízet „nagy és állandóult Havas Tél előzött meg.”

 Szárazság. 1790-től kezdődtek a nagy szárazságok, „kivált 1794 és 1795 évbenivóvíz nem volt sehol, a bucsai major alatt a’ Berettyó’ árkában kellett kutakat ásni. Ásás közben, 3 kútakra találtak a’ Berettyó fene-kénn … A kutak Hordókból voltak csinálva …”. valószínű, réri bucsai lakosok készítették...− 1817-ben az árvíz után ismét szárazság,a ré vizét árokban gyűjtötték össze. 1824-ben Bakonszegtől Bucsáig a réten keresztűl irtást készítettek a víz szabad lefolyására. 1836-ban ismét aszály volt. 1817-ben ezt nagy drágaság követte: „a’ Búzának köble … 80-100 forinton is ment”.

 Marhadög volt „1816-bann, amaz Országszerte híres nagy Fergeteg miatt, Juhoknak, és Marháknak iszonyú veszedelme … − 1829-benn … közel 500 Darab Marhája veszett el Lakostársainknak (a kór állatorvosi neve: Lues Omasi) ...

 s (= döghalál) volt 1712-ben és 1719-ben. 1739-ben „Nagy Pestis” volt (amely 1837-ben kezdődött). A „Hólyagos és Pestis-Himlők  … irgalmatlanul öldöste ra-kásra a’ szegény ártatlan kisdedeket”. − [Hazánkban a himlőoltást először 1798-ban kezdték alkalmazni. A vakcináció lényegét − két évvel korábban − 1796-ban E Jennifer ismerte fel]!

 „1831-benn a’ Cholera nevű … nyavalya, ami Napkeleten harczolt Muszka sere-gek … között ütött ki leg-először”, Békés vármegyében július 22-én” … Rendkívül szi-gorú intézkedéseket hoztak! − „1836-bann ismét ki-ütött a Cholera …” Szeghalmon néhány hét alatt 300-an haltak meg! Októberben hálaadást tartottak …

 Háborúk. 1526-tól török hódoltság volt és 1711-ig, a „Kurutz Háború le-tsende-síttetéséig” is (Füzesgyarmat 1712-ben települt újra).

 

 2.) Vonatkozó idézetek a "Krónikából"

  Részlet a térség eredetéről, közöttük Bucsáról is. 

 -  2.§)  47. oldal /"b)...Ebben a Catalogusban hát, nem voltak fel-jegyezve a kissebb a kissebb, és csekélyebb Ekklésiák; hanem csak a Virágzók, azaz, csak a nagyobbak és nevezetesebbek, és igy, hogy Füzes Gyarmat, ebben a Nagy Kunsági Ekklésiák katalogussábann nem emlittetik, nem következik, hogy már a Tatárok, és Rá czok pusztításai előtt is meg-ne lett vólna; hanem csak e következik, hogy virágzó állapotban nem volt és nagyon hihető, hogy valamint Gyarmat: úgy Pázmán, Kis Harang, Nagy Harang, Cséfány, Ősveny, Bucsa, Ecseg, s több itten körülbelül feküdt Helységek, és Ekklésiák is, azért nem emlittetnek ebben a Laistromban, mivel mind ezek igen apró Helységecskék voltak, — a mint azt, az ő egymáshoz közel való fekvések is nyilván mutatja. — "

 A térség ismertetése, benne Bucsáé is.

 11.§)/155. o./: "7. Füzesei: Erdő a' Határban nints, hanem a' Communitásnak van egy Füzesse Macskás és Dágó szigetekben, közel a Városhoz, a' Rétszélenn, Bucsánn, kezd az Uradalom ültetni Makk erdőt, minő sikerrel, az idő fogja megmutatni."...

/156. o./: "8. Folyóvizei:...A' Vizeket árendába bírják a' Halászok,...Bucsánn a' Berettyóban, Rákot is néha keveset fognak: tavasszal és nyár elejénn pedig, Tekenős Békák, számosan foghatók. — A Nadályok' keresgetése is, magas árrukhoz képest, nagy divatban van."—

/157-158. o./ "11. Elpusztult Helységek,... e) Bucsa, mellyről az a' hir, hogy ez régen nagy népes Helység volt, a' mi hihető avagy csak abból is, hogy ennek igen nagy Telekje van. De akár nagy, akár kitsiny volt, bizonyos, hogy Helység volt, onnan, hogy itt a' Berettyó árkában, vagy medrében, nagy szárazságok' alkalmával, igen régi, és mély kutak találtatnak mellyeket bizonyosan a' Bucsai lakósok ástak,'s készítettek. Ugyan ezt erősíti, egy az Uradalmi perben előforduló Asszonynak azon fassiója, vagy vallomása, hogy őtet Bucsára vitték, mint Menyasszonyt, és Szőllős szigeti Bor volt lakadalmában, hol még máig is találtatnak szőllőfák a' rétbenn. Mikor pusztúlhatott-el bizonyosan nem tudhatni, hihető, akkor, mikor Gyarmat 1660 ba Szejdi Amhát Basa Törökjei, és Tatárjái által vagy még hihetőbben, 1700-nak az elejénn, a' Rákóczi Zenebonájakor felzendűlt Ráczság által, mivel az emberek a' Ráczoknak ide Bucsára marhák lopása, és Gulyák' el-hajtása végett való járásaikról, 's bé-ütéseikről beszéllnek. — Bucsa, most ez idő szerént Közös legelő. Van rajta a' Méltóságos Uradalomnak szép majorsága, több Gazdasági épületekkel, egy tiszti Lakkal, több Béresek és egyébb Cselédek' Házaival. Van ezeknek számokra egy Liszt-Malom is: a' Berettyó túlsó partján egy Csapszék: most már ebben az  esztendőben magoktól egy Oskolát is állitottak, mellyben 20 Gyermekek vesznek tanítást egy magoktól fogadott Tanitó alatt. A' Tanitó' neve Kóti Gábor, ki Hazánkfia, és már ez előtt több helyeken viselt Tanitóságot.

 A' Határ körül is vagynak két el-pusztult Helységeknek nyomai."...

/159.o./ "b)Ecseg, Bucsánn túl a' Túrkevi földönn, melynek Temploma nem rég pusztult-el és düledékei, 's romjai most is látszanak. Olykor olykor Határunkonn találtatnak régi Római Arany és rézpénzek is. Hadrianus és  Juliánus Császárok idejebelit magam is láttam."

 A Viszotagságokról:

/ - 15§) 180-181. o./ "II.Árvizek...d)1830-bann is vólt Árvíz nagy mértékbenn,...tartott egéssz az 1830-dik Esztendő Mártius Hónapjának utolja feléig, a’ mikor ez a’ temérdek tömeg 3-ad nap alatt olly csudálatosán el-olvadt, hogy abból még tsak leg-kissebb sár sem lett; hanem osztán később Aprilis utolsó napjaibann, a’ Hegyekről szakadó, ’s minden felöl tolúló nagy Árvíz 24 óra alatt úgy ránk tódúlt, (elszaggatván az a’ Tiszánál, a’ Dobi Gátakat és Töltéseket) hogy az egész Bucsát merevül el-borította, ’s fel-jött pusztító árjaival egész a’ Cséfányi pusztára."/

 

182.o./ "III.Szárazság...Szárazságok; kivált pedig 1794- és 1795-dik esztendőkbenn, oly fokra hágott ez, hogy ivó víz nem vólt sehol, a’ marhák számára: a’ Bucsai Major alatt lévő Berettyó’ árkában kellett kutakat ásni, és ekkor történt az, a’ miről oda felyebb is emlékeztem a’ Bucsa le-irásábann, hogy az ásás közben, 3 kútakra találtak ’ Berettyó fenekénn; de a’mellyekről nem emlékezett senki az akkor élők közzül „mikor csinálhatták vagy készíthették azokat? — a’ honnan úgy okoskodhatunk, hogy még a’ régi 9Lakosok által készíttettek azok. A’ kutak Hordókból voltak csinálva; kettőt ki tudtak tisztítani, és azokban vas fazekakat, és vederre való vas abroncsokat találtak; de a 3-dikat a’ ki-állhatatlan hidegség miatt, ki nem tisztíthatván, abba hagyták."

 

  A könyvismertetés második része

 1) A térség lakoságanak részletes feltérképezése.

 Gacsári istván Krónikája egyedülálló a maga nemében. Lelkipásztori hivatása révén, személy szerint ismerte szülőföldje népét. Érdeme, hogy a családkutatáshoz, az ősök megismeréséhez jelentős forrásanyagot hozott létre, az által, hogy az 1700-as és az 1800-as évek elején, - a fentiekben felsorolt - a fontos hivatalt betöltők nevét, eredetét, szolgálati helyét is felsorolja. Mintegy 176 család nevét ismerteti, származásihelyük megnevezésével, több mint 20 megye 110 telepűlést nevezi meg. Ezek közül néhány pl.: Békéscsaba, Bajom, Ványa, Szerep, Körösladány, Bucsa, Szeghalom, Udvari, Vésztő stb. De sok, távolabbi település szintén szerepel a Krónikában Pl.: Debrecen, Karcag, Beregszász, Kassa, stb. Ezzel nagy segítséget nyújt, nem csak a helyben lakók, hanem az elszármazottak, akik már az ország egész területén megtalálhatók, vagy az ország trianoni határán kívűl rekedtek számára egyaránt, hogy őseikre rátaláljanak.

  "2) Füzesgyarmat 651 lakóházában 176 jelentősebb család (a „Törsök Lakosok”) nevét, eredetét, foglalkozását és települések közti átköltözését a Krónika részletesen be-mutatja. Tételesen ismerteti a templomokat, tornyokat, harangokat, az órát, a parochiát és oskolákat, ill. a temető helyeket. Szól az addig élt 13 prédikátorról (közöttük a felsoro-lásban éppen Gacsári István a tizenharmadik). Listázza a fiú és leányoskola 31 rectorát (= igazgató tanító) és oskolamesterét, a 35 alsóbb és 16 második fiú-tanítókat, a 2 leány-oskola 6 férfi tanítóját és Tanító Asszonyait; a 33 kurátort, a nagyszámú egyházfit, haran-gozókat, a 18 bábát, tételesen az eklézsia javait, jövedelmét és népességét, Füzesgyarmat főbíróit, 8 jegyzőjét és földesurait. A Krónika utolsó, 16. §-a Gacsári István prédikátorsá-ga alatt történt tíz nevezetes eseményt gyűjti össze. − Füzesgyarmat 1803-ban lett város (Oppidum). A Krónika etikai normát is tartalmaz, pl.: „nőtelen személyeknek nem engedődik-meg a’ Leányok Tanítósága.”

 A Krónikában olvasható, szinte valamennyi leírás Bucsára is vonatkoztatható, a település számára is felmérhetettlen értéket képvisel.

 Néhány szó Gacsári Istvánról.

 Hitvallása: Minden hazafi számára elengedhetetlen kötelesség szülőföldje múltjának és őseinek megismerése. A Nemzet felemelkedésének záloga, a múlt ismerete. Krónikája nem csak Füzesgyarmat és a környező telepűlések, hanem a magyar nép számára is pótolhatatlan értéket képvisel.

  "Összefoglalás. Idézem Szabó Magda írónőt, Gacsári István dédunokáját („Régi módi történetek”, 1974): Gacsári István „Krónikája nem csak Sárrét büszkesége, de fontos kordokumentum is, nem lehet meghatódás nélkül elolvasni az utódoknak szóló üzenetét.” Mindezzel egyetértve, ajánlom az Olvasó figyelmébe Nagyné Diviki Emma remek könyvét."Dr. Kata Mihály

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 71
Tegnapi: 19
Heti: 114
Havi: 786
Össz.: 80 848

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Bucsa a Krónikában
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »