Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

   Csizmadia Imre zeneszerző /Noszlop 1906 okt.8-1982 máj.9./

   Füzesgyarmat, énektanár és kántor, az1950-es évek végén.

   Személyesen ismertem a tanárurat, mivel ekkor én a Kossuth Lajos Általános Iskola Füzesgyarmat / akkori nevén: Ref. Ált. Iskola/ felsőosztályos tanúlója voltam. Rövid ideig tartózkodott Füzesgyarmaton, de kivételes egyénisége, tanári képessége és sokrétű zenei tehetsége miatt, aki ismerte nem felejti el őt. Rövid idő alatt, kiváló énekkart hozott létre iskolánkban, és a ref. templom orgonáján magas szinvonalon előadott játékával a falu lakosságának is emlékezetes perceket szerzett. 2006-ban megírt visszaemlékezésemben megemlékeztem róla.

  "Távoli harangszó c.-ű visszaemlékezésemből részlet.

 ...

  A VII. osztálytól kuriózum lett az énektanulás. Csizmadia Imre lett az osztályfőnökünk és az énektanár. A templom orgonáján is kitűnően játszott. Énekkart szervezett az iskolában. Sok-sok népdalra megtanított bennünket.

  Zenei képzettséggel nem rendelkeztem, de ma is eltudom mondani az egyik népdalt hangjegyekkel, ahogyan ő megtanította.

            Do ti lá do ti lá

            Do ré mi mi ré dó

            Do ré mi lá lá szó

            Mi ré dó ré lá lá

            ...

Azaz

            Ki apadt a rétből

            Mind víz, mind a sár,

            A szegény barom is

            Mind a gulyára níz.

 

            Adj Uram, Teremtőm

            Egy alkalmas esőt,

            A szegény baromnak

            Jó legelőt, mezőt.

  Az énekkarban Kodály Zoltán népdal feldolgozásait tanította be több szólamban.

            „Fölszállott a páva vármegye házára

            Sok szegény legénynek szabadulására.

            Fényes, büszke pávák napszédítő tolla,

            Hírrel hirdessétek, másképpen lesz holnap”

 

             Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre.

             Új szelek nyögetik az ős magyar fákat.

              Várjuk már várjuk az új magyar csodákat

  Vagy

            „Serkenj fel kegyes nép, mosolyog az hajnal

            Aranyszál rózsákkal repdes, mint egy angyal

            Ingó-bingó zöld fűszál szépen fel öltözik

            Liliom rózsával meg is törölközik.”

 

    Ezek a sor maradt meg emlékezetemben.

  Ezekkel a szép szólamokkal aztán ünnepnapokon szerepeltünk is. A templom karzatán az orgona mellett sokszor énekeltünk. Csizmadia tanító urat, nem csak nálunk ismerték. 1949-ben mikor a Világifjúsági Találkozó a (VIT) Budapesten volt, az énekkarunk is meghívót kapott fellépésre. Én  nem vettem részt a szereplésem, mert engem külön delegáltak a felvonulásra. Akkor voltam először Budapesten. Akkor láttam először négert és sárgabőrű embert. Nagy élmény volt hallani a sokféle beszédet. A felvonulás, a világ különböző tájairól jött, népviseletükbe öltözött fiatalok és táncaik lenyűgözők voltak számomra. Ezt az élményt is neki köszönhetem.

  A tanárúr előre betenította a Vit közös indulóját, amit a felvonuláson -mindenki a saját nyelvén -, együtt énekelt:

            „Egy a jelszónk a béke

            Harcba boldog jövőért megyünk.

            Egy nagy cél érdekében

            Tör előre ifjú seregünk.

            Bárhol is van hazája,

            Bármely ég néz le rája

            Küzdő korunknak új nemzedéke,

            Mind itt halad velünk.

            Földön égen zeng az új dal

            Ifjúság, ifjúság

            Milliónyi szív dobogja ritmusát, ritmusát”

  A fővárosban mindenhol, tereken, pályaudvaron egymást nem ismerő fiatalok álltak körbe, vagy egymás vállába kapaszkodva "zakatoltak", és énekelték:

            „Hegyek, völgyek között

            Zakatol a vonat.

            Én a legszebb lányok közül

            Téged választalak.

            Egy a jelszónk tartós béke,

            Állj közénk és harcolj érte” – ismételgették.

    Kétségtelen lelkesítő hangulatú volt ez a világifjúsági találkozó.

   A 8-ik elemi elvégzése után hosszú ideig nem hallottam Csizmadia tanárúrról.

  Jó ideje Budapesten éltem már, amikor meghallottam a rádió egyik műsorát, amelyben Csizmadia Imre által gyűjtött és átdolgozott népdalok hangoztak el. Utólag tudtam meg, hogy  1982-ben 78 éves korában , Budapesten hal meg.

 

További kiegészítés életéről.

  Az internet beköszöntével, újabb ismereteket gyűjtöttem életéről, munkásságáról. Sajnos, életéről és munkásságáról a talált adatok alapján nem sikerült egy teljes ismertetést összeállítani.  Az adatok néhol hiányosak, illetve ellentmondásosak. Kutatásaim eredményét az alábbiakban foglalom össze: 

   Csizmadia Imre 1906-ban Noszlopon született. Noszlop jelentős, zenei kulturális hagyománnyal rendelkezett. Az előző században is több noszlopi kántortanító vált ismerté. A noszlopi reformátusok hagyományosan  a pápai kollégiumban tanítatták gyermekeiket

   Csizmadia Imre is Pápán szerzett tanítói képesítést, 1927-ben. Már 1930-as évek elején foglaélkozott nótaszerzéssel. Első nótája "Peng a kasza" c.-el, 1933-ban jelent meg. Első dalai között a következők szerepelnek:

       -.Ablakomra ráhajlik a vén diófa      

       - Adj egy csókot kiangyalom

       - Amikor az esti szellő

       - Elég volt a legény élet

       - Nem vagyok én remete

       - Répa, retek, mogyoró

       - Sűrű sötét erdő

       - Vadvirágos réten

   1940-ben Sárbogárdon kezdett zenét tanítani.

  Kiváló képessége és elhivatottsága, nyílván,  arra ösztönözte, hogy tovább képezze magát.

   1943-ban a Zeneakadémián ének-zenei tanári oklevelet kapott. Népzenét Bárdos Lajosnál, karvezetést Vásárhelyi Zoltánnál tanúlt. Kodály Zoltánnak is volt tanítványa, és lett követője.

  Közvetlen a Zeneakadémiai évek utáni tevékenységéről nincs információm.

    A Füzesgyarmaton eltöltött idejéről nem található feljegyzés. Azt tudom, hogy hetedikes koromban, az 1948-49-es tanévben az osztályfőnökünk volt, az énekkart ez idő alatt már megszervezte, betanította. Az 1949-es, Budapesten megrendezett Világ Ifjúsági Találkozóra énekkarunk már meghívást kapott.

     1953-ban Rákospalotára került, ahol a zenei általános iskolában éneket tanított. Ezután nagyon termékeny évek következtek. Az általa szervezett kórusban  Kodály Zoltán tanításait követte, és karvezetési ismeretét gyakorolta.

     A nótaszerzés folyamatosan hozzátartozott munkásságához. Több magyar költő versét is megzenésítette. Nótahangversenyeket rendezett. Nótái folyamatosan műsoron voltak a Petőfi- rádió zenei műsoraiban. Olyan, híres népdalénekesek adták elő dalait, mint a korán elhunyt, Jákó Vera. Folyamatosan együtt dolgozott Dóry József szövegíróval és népdalénekessel. Ma sem ismert az általa feldolgozott népdalok száma.

   Ma is megtalálhatók a népdal énekesek repertooárjaiban Csizmadia Imre dalai.

    Halála után, több civil szerveződésű népdal csoport vette fel a nevét. A Láng Művelődési Központ kéretében működő Zenebarát Kör, a férfi kórus, szintén az ő nevét viseli.

   A Stella kórus művészeti vezetője, Katona Erzsébet is az ő tanítványa volt. A kórus ma már koncertkórussá alakúlt, és világhírnévre tett szert.

  Végül ejtsünk néhány szót az emberről is. Nagyon jó pedagógus, sok rétű és nagytudású zeneszerző, hihetetlenül lelkes és ambiciózus volt. Munkájában maximális minőségre törekedett. Szimpatikus egyénisége felejthetettlenné teszi.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 24
Tegnapi: 22
Heti: 350
Havi: 1 163
Össz.: 78 507

Látogatottság növelés
Oldal: "Távoli harangszó"Füzesgyarmat Csizmadia Imre zeneszerzőzesgyarmat,
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja - © 2008 - 2017 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: péter andrás gimnázium tanárai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »