Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu

Gyökerek, ágak és levelek. Ismeretek, gondolatok és történetek a közegről, amelyben élek

 
Emlékezés
Csizmadia Imre népdalszerző és énektanár                  Nagyné Diviki Emma, 2006, Bp.
 
A füzesgyarmati énektanár és kántor.(fotó)
Balról a 2-ik Csizmadia Imre énektanár
 
 
 
Saját emlékem
Kevés olyan tanítója van egy embernek, akire jó szívvel és tisztelettel emlékszik vissza egész életében. Nekem egyik ilyen tanítóm Csizmadia Imre volt.
2006-ban "Távoli harangszó" c.-ű visszaemlékezésemben megemlékezem róla. http://divikie.hupont.hu/51/csizmadia-
imre-nepdalszerzotavoli-harangszofuzesgyarmat-csizmadia-imre-
Füzesgyarmatra 1947-ben költözött 5 tagú családjával. A felesége lány testvére Gyarmaton lakott. A fia, Imre Géza 1947-ben a Szeghalmi gimnáziumban kezdte a középiskolai tanulmányait, de egy operáció miatt Budapesten érettségizett 1951-ben. A család korábbi életéről nem sok ismeretem volt.
Csizmadia Imre feleségével (fotó)
 
 
 
Csizmadia Imre a Kossuth Lajos Általános Iskola, Füzes-gyarmat, az akkori nevén Református. Általános. Iskola zenetanára és a református templom orgonistája volt 7 évig. Osztályomnak 2 éven át énektanára és osztályfőnöke.
Füzesgyarmatra érkezése évében már élére állt az akkor meglevő férfikórusnak, magas szintű zenei irányítása alatt kimagasló eredményei voltak. Kórusversenyen első helyezést értek el.
A templom orgonáján is kitűnően játszott. A színvonalas játékával a falu lakosságának emlékezetes perceket szerzett.
Rövid idő alatt, kiváló gyermek énekkart hozott létre iskolánkban. Kuriózum lett az ének tanulás. Sok-sok népdalra megtanított bennünket. Megtanította a gyerekeknek a népdalokat hangjegyekkel énekelni. 60 év múltán is el tudom énekelni az egyik népdalt hangjegyekkel, ahogyan ő megtanította.
Dó ti lá dó ti lá
Dó ré mi mi ré dó
Dó ré mi lá lá szó
Mi ré dó ré lá lá
...
Azaz: Ki apadt a rétből
Mind víz, mind a sár,
A szegény barom is
Mind a gulyára níz.
Adj Uram, Teremtőm
Egy alkalmas esőt,
A szegény baromnak
Jó legelőt, mezőt.
Az énekkarban Kodály Zoltán népdal feldolgozásait tanította be több szólamban.
„Fölszállott a páva vármegye házára
Sok szegény legénynek szabadulására.
Fényes, büszke pávák napszédítő tolla,
Hírrel hirdessétek, másképpen lesz holnap”
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre.
Új szelek nyögetik az ős magyar fákat.
Várjuk már, várjuk, az új magyar csodákat
Vagy
„Serkenj fel kegyes nép, mosolyog az hajnal
Aranyszál rózsákkal repdes, mint egy angyal
Ingó-bingó zöld fűszál szépen felöltözik
Liliom rózsával meg is törölközik.”
Ezekkel a szép szólamokkal ünnepnapokon sokszor szerepel-tünk a templom karzatán.
 
Csizmadia tanár úr ekkor már a fővárosban is ismert volt. 1949-ben, mikor a Világifjúsági Találkozó (VIT) Budapesten volt, Csizmadia Imre vezette énekkarunk is meghívást kapott fellépésre. Engem külön delegáltak a felvonulásra. Akkor voltam először Budapesten. Akkor láttam először négert és sárgabőrű embert. Nagy élmény volt hallani a sokféle beszédet. A felvonulás, a világ minden tájairól jött, népviseletükbe öltözött fiatalok és táncai lenyűgözők voltak számomra. Ezt az élményt is neki köszönhetem.
A tanár úr előre nekünk is betanította a VIT közös indulóját, amit a felvonuláson - mindenki a saját nyelvén -, együtt énekelt:
„Egy a jelszónk a béke
Harcba boldog jövőért megyünk.
Egy nagy cél érdekében
Tör előre ifjú seregünk.
Bárhol is van hazája,
Bármely ég néz le rája
Küzdő korunknak új nemzedéke,
Mind itt halad velünk.
Földön- égen zeng az új dal
Ifjúság, ifjúság
Milliónyi szív dobogja ritmusát, ritmusát”
A fővárosban mindenhol, tereken, pályaudvaron egymást nem ismerő fiatalok álltak körbe, vagy egymás vállába kapaszkodva "zakatoltak", és énekelték:
„Hegyek, völgyek között
Zakatol a vonat.
Én a legszebb lányok közül
Téged választalak.
Egy a jelszónk tartós béke,
Állj közénk és harcolj érte” – ismételgették.
Kétségtelen, lelkesítő hangulatú volt ez a világifjúsági találkozó.
A 8-ik elemi elvégzése után a szeghalmi gimnáziumba, majd 1954-ben a budapesti Műszaki Egyetemre kerültem.
Csizmadia Imre ugyanebben az évben, 1954-ben költözött vissza Budapestre. Az néhány év, mialatt Füzesgyarmaton tevékenykedett, elég volt ahhoz, hogy kivételes egyénisége, tanári képessége és sokrétű zenei tehetsége miatt, aki ismerte nem felejti el őt.
További életéről azt tudtam, hogy Rákospalotán, egy zeneiskolában énektanár. Jó ideje Budapesten éltem már, amikor meghallottam a rádió egyik műsorát, amelyben Csizmadia Imre által gyűjtött és átdolgozott népdalok hangoztak fel. A nótaszerzés folyamatosan hozzátartozott munkásságához. Több magyar költő versét is megzenésítette. Nótahangversenyeket rendezett. Nótái folyamatosan műsoron
voltak a Petőfi-rádió zenei műsoraiban. Olyan, híres népdalénekesek adták elő dalait, mint Kovács Apollónia, a korán elhunyt, Jákó Vera. Folyamatosan együtt dolgozott Dóry József szövegíróval és népdalénekessel.
1982-ben, Budapesten élő, füzesgyarmati ismerőstől tudtam meg, hogy Csizmadia Imre tanár úr abban az évben, 78 éves korában meghalt. Temetésén óriási tömeg búcsúztatta. Részt vett néhány iskolatársunk is.
Végül néhány szót a személyéről: Nagyon jó pedagógus, sokrétű és nagy tudású zeneszerző, hihetetlenül lelkes és ambiciózus volt. Munkájában maximális minőségre törekedett. Mind e- mellett csendes és szerény egyénisége felejthetetlenné teszi. ‒ . ‒
 
További ismeretek:
Füzesgyarmatra költözése előtti családi életéről, munkásságáról nem voltak ismereteim. Személyes tapasztalatom nem tükrözte az Ő sokrétű, tehetségét, gazdag munkásságát, kivételes egyéniségét Az internet beköszöntével elhatároztam, hogy további ismereteket gyűjtök életéről, munkásságáról:
Csizmadia Imre 1906-ban Noszlopon született. Noszlop jelentős, zenei kulturális hagyománnyal rendelkezett. Az előző században is több noszlopi kántortanító vált ismerté. A noszlopi reformátusok hagyományosan a pápai kollégiumban tanítatták gyermekeiket.
Csizmadia Imre is Pápán szerzett tanítói képesítést, 1927-ben. Már 1930-as évek elején foglalkozott nótaszerzéssel. Első nótája "Peng a kasza" c.-el, 1933-ban jelent meg. Első dalai között a következők szerepelnek:
-.Ablakomra ráhajlik a vén diófa
- Adj egy csókot kis angyalom
- Amikor az esti szellő
- Elég volt a legény élet
- Nem vagyok én remete
- Répa, retek, mogyoró
- Sűrű sötét erdő 78 éves
- Vadvirágos réten
1930-ben Sárbogárdon kántortanítói állast kapott, és kezdett zenét tanítani. Dalárdákat alapított, melyek sok elismerést szereztek. Megnősült.
1940-1947-ig Rákospalota-újváros ref. egyház elemi iskolában tanított. Folytatta a népdalszerzést. Kiváló képessége és elhivatottsága, arra ösztönözte, hogy tovább képezze magát. Beiratkozott a Zeneakadémiába.
1943-ban a Zeneakadémián ének-zenei tanári oklevelet kapott. Népzenét Bárdos Lajosnál, karvezetést Vásárhelyi Zoltánnál tanult. Kodály Zoltán tanítványa is volt, és lett követője.
A háború után az egyházi iskoláktól nem kapott fizetést. Ekkor már 3 gyermek, Katalin, Imre G, Judit édesapja volt. A nagy szegénység elől 1947-ben Füzesgyarmatra költöztek. Ahol megállás nélkül folytatta korábbi sokirányú tevé-kenységét. A kántortanítóság mellet férfi és gyermekkórust
alapított. Vezetése alatt szép sikereket szereztek Füzesgyarmatnak. A 180 tagú férfikórus a Mezőberényi dalversenyen elsődíjas lett. A 100 tagú gyermekkórus a rádióban szerelt. 7 év után a család visszaköltözött Budapestre.
 
1954-ben Rákospalotára került, a XV. kerületi általános iskolába tanárnak. Ahol megszervezte az ének tanítást. Évtizedeken át felhőtlen volt a kapcsolata az iskolával. Kórusokat alapított. Kodály módszereit követte.
Népdalait nemcsak hazai rádióban játszották, külföldön is ismerté vált. Halála után, több civil szerveződésű népdal csoport vette fel a nevét. A Lánggépgyár Művelődési Központ keretében működő Zenebarát Kör, a férfikórus, szintén az ő nevét viseli. A "Csizmadia Imre" Zenebarát Kör indulásakor, 1982-ben, a magyar népdal és nótakincs népszerűsítését tűzte ki céljául. A kör 1998 áprilisától működik az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület keretében. Művészeti vezetője és tanára Katona Erzsébet, Csizmadia Imre tanítványa, aki tanítómestere nyomába lépve hívatásának tekinti a felnövekvő nemzedék megismertetését a magyar népi zenekultúrával. A 25-30 fős csoport részben hivatásos, részben amatőr, de több évtizedes tanulás után egységesen magas színvonalon éneklő művészből áll, akiknek magyar népdalokból és nótafeldolgozásokból összeállított cigányzenekarral kísért műsoraira az ország minden részéből érkeznek vendégek (átlag 300-350 fő). E vasárnap délutáni népzenei programokon neves vendég énekművészek is fellépnek (mint Szentendrei Klára, B. Tóth Magda, Győri Szabó József, Nógrádi Tóth István), valamint a kör saját citerazenekara. A kör 3-4 évenként Magyar Nóta Országos Találkozót szervez, amelyet a zeneszerzők, szövegírók, énekesek, nótagyűjtők és népdalkórusok művészeti vezetőinek országos találkozójával kötnek össze. Idén ötödik éve, hogy énekesei minden hónap első
szerdáján díjmentes népzenei műsorral szórakoztatják a kerület nyugdíjasait.
A Stella kórus művészeti vezetője, Katona Erzsébet is az ő tanítványa volt. A kórus ma már koncertkórussá alakult, és világhírnévre tett szert. A Stella Koncertkórus - eredetileg Stella Kamarakórus - 1977-ben a zene, a kóruséneklés barátainak öntevékenysége alapján jött létre. Az énekkar célul tűzte ki maga elé a magyar és a nemzetközi kórusirodalom remekeinek megismertetését, népszerűsítését, magas szintű bemutatását; a tagok zenei önképzését. Néhány év elmúltával feladatának tekintette, hogy hazánk kóruskultúráját nemzetközi szinten is (Olaszországban, Németországban) megismertesse a közönséggel.
Ma is rendeznek dalesteket, ahol az Ő dallai szerepelnek műsoron:
Láng Művelődési Közponz 2013
. Június 5. 15-17 óráig DÍJMENTES MAGYAR NÓTA DÉLUTÁN AZ ANGYALFÖLDI NYUGDÍJASOK RÉSZÉRE A „Csizmadia Imre” Zenebarát Kör rendezésében.
Népművészek örökös tagjai 2006: A Magyar Állami Népi Együttes Örökös tagjai A díjat az együttes 55. évfordulója tiszteletére 2006-ban alapították. A kitüntetést a Magyar Állami Népi Együttesben tevékenykedő azon művészek – alkotók, táncosok, zenészek és énekesek –, valamint műszaki és adminisztratív dolgozók kaphatják meg, akik munkájukat hosszú távon és kimagasló színvonalon végezték, illetve végzik. A díjazott 
jogosult „A Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja” cím használatára. 2007-ben a grémium úgy döntött, megalapítja „A Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja Posztumusz” címet, amely évente három fő részére ítélhető oda. 2006. Bakos Gabriella Bartos Éva Boda Katalin Böröndi Imre Csizmadia Imre Csizmás Miklós Dani Imréné … https://hag yomanyokhaza.hu/hu/mane/orokos-tagok
Családjáról
Emlékezésem megírása idején a család életéről, sorsáról kevés adatot találtam. Nagy örömömre évek múltán, Füzesgyarmaton találkoztam emberekkel, akik ma is szívesen emlékeznek a híres népdalszerzőre, és rendelkeznek róla szóló dokumentumokkal. A CSD.H.E. néhányat, az ismertetőm kiegészítéséhez rendelkezésemre bocsátott. Ezek közlésével teljesebb képet kapunk életéről és munkásságáról:
Az alábbi 2 cikk halála után 20 évvel íródott. 2002-ben a. Hitélet című folyóiratban jelent meg : „Édesapámról” szóló cikket legfiatalabb lánya Gerlei Ferencné/Jutka/ és testvére Ferbert Ferencné/Kati/ írta.
A cikkből elsősorban nem a munkásságát, hanem magát az embert, az apát ismerhetjük meg közelebbről. Röviden összefoglalja a család mozgalmas, küzdelmes életét. Az 5 tagú
család fenntartásáért áldozatokat is vállalt, amely azonban nem akadályoztatta zenei célja megvalósításában. Zenei tudását állandóan fejlesztette. Munkaköri feladatát példásan végezte. Ezen túl a civílélet számtalan területén tevékenykedett. Megszállottan arra törekedett, hogy a népzene ismerete, szeretete minél szélesebb körben gyökeret verjen. Lányai, halála után 20 évvel is elfogulatlanul nyilatkoztak az édesapáról, aki mozgalmas élete, országhatáron túlmenő ismertsége ellenére mindig csendes és szerény maradt. Jutka szerint apjának 3 szerelme volt: a gyerekek, a zene, a föld. Az utóbbi gyermekkorát idézte, és kikapcsolódást jelentett számára. Egész életében mindenkivel felhőtlen volt a kapcsolata. Temetésén végeláthatatlan tömeg hömpölygött.
 „Egy rektor emlékezete” cikk szintén 2002-ben a Bogárd és vidéke Hitélet című folyóiratban jelent meg. A cikk írója az egykori bogárdi zenetanárt a régi idők tanítójához hasonlítja. amikor a tanár, ill. rektor, nemcsak tanított, hanem az iskola ügyeit is intézte. De ő feladata volt a falu különleges eseményeinek az intézése. Ő volt a szellemi élet meghatározója. Nem volt mindegy, hogy mit táplált a zsenge ifjak szívébe, amit a múltból magával vittek. Valóban ez a buzgalom fűtötte Csizmadia Imrét is egész életébe. A cikk, további része tömören, kronológiai sorrendben felvázolja zenei pályája ívét, melyben a magyarnóta fontos szerepet játszott, de zenei képzettsége kiterjedt az új magyar komolyzene megismerése és gyakorlására is. PL Kodály Zoltán munkásságára, vagy népdal feldolgozások, és költők verseinek megzenésítése. A Zeneakadémián a legnagyobbaktól tanult. Munkáját folyamatosan siker koronázta. Sikerére nem egyéni, hanem az általa szerzett dalok országos és határon kívüli ismertsége, vagy az általa létrehozott kórusok világsikere jellemző.
Füzesgyarmaton feledjük el, hogy részese lehettünk az ő szárnyalásának. De emlékeznek Rá mindenhol, ahol találkoztak a magával ragadó szellemiségével.
___________________________________________________
Néhány nappal ezelőtt felkeresett Csizmadia Imre egyik volt tanítványa, aki néhány évtizede a Rákospalotai zeneiskolából ismerte. Olvasta előző rövid ismertetőmet a honlapomon.
„Kedves Emma ! Én is tanítványa voltam a Csizmadia tanár úrnak.Rákospalotán tanított 5 évig. Van róla fényképem is.Életem legmeghatározóbb tanítója volt, sosem fogom elfelejteni. Szívélyes üdvözlettel : Horváti Adrienne
019. MÁJ. 26. 13:00 Kedves Emma ! Fényképet csak jövő héten tudok küldeni, mert most nem a lakhelyemen vagyok. A Radda Barnen zenei általánosba jártam, onnan ismerem a tanárurat. Természetesen kórustag is voltam, nagyon élénk zenei életet éltünk akkoriban. Kodály Zoltán rendszeresen látogatta iskolánkat, nagyon jó viszonyban voltak. Karai József zeneszerző műveit gyakran énekeltük, én hoztam-vittem a kottákat számukra, mert közel laktam az iskolához. Sajnos VI.-ik osztályos koromban másik zeneiskolába kerültem, így elvesztettem vele a kapcsolatot.Feleségére már nem emlékszem, ezért köszönöm a fényképet róluk.Megtanultunk furulyázni, valamint én 7 évig hegedültem is. Azóta is nagy zenekedvelő vagyok, 80-as 90-es években rendszeresen jártam a Zeneakadémiára koncertekre. 14 éves koromban sajnos nem vettek fel a zenei gimnáziumba egyéb eredményeim miatt, így nem lettem énektanár, pedig nagyon szerettem volna.”
E visszajelzés is bizonyíja: tanítványai több évtized múltán is szeretettel emlékeznek rá.
ÉDESAPÁMRÓL CIKK
Egy rektor emlékezete ( CIKK)
Fia, Dr. Csizmadia Imre, G.
BEOL 2014. 08. 20. számában részletesen olvashatunk életéről és a munkában elért sikereiről:
(A fia1946-ban Füzesgyarmatra költözött családjával, és ’47-ben megkezdte gimnáziumi tanulmányait szeghalmi gimnáziumban. Betegsége miatt Budapesten érettségizett 1951-ben. ’56-ban emigrált Kanadába.)
„…Szeghalom díszpolgári címet adományozott tudománytörténeti jelentőségű munkássága elismeréseként Dr. Csizmadia G. Endre ( Jav. G. Imre) professzornak, …
Prof. Dr. Csizmadia G. Imre Budapesten született 1932-ben, 1947-től a szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanult, fiatalkorának legmeghatározóbb időszaka a Sárréthez kötődött. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1956-ban vegyészmérnökként végzett. Az 1956-os események kapcsán a tengerentúlra emigrált. Jelenleg három magyarországi egyetemen kutat: a Szegedi Tudomány-egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen. Különböző országokban, a nyári egyetemeken magyar és angol nyelven előadásokat tart. Korszakalkotó lépése volt, mikor 1963-ban Massachusetts-ben kvantumkémiai szinten eredményesen tanulmányozott szerves vegyület számítógépes mérését elvégezte. E számítás a szerves molekulák tulajdonságainak leírása szempontjából tudomány-történeti jelentőségű volt. A pontos kvantumkémiai számítások közül az általa elvégzett mérés volt az egyik legelső.”
Munkásságáról további ismeretek találhatók a wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csizmadia_Imre_Gyula#Munk%C3%A1ss%C3%A1ga
 
Csizmadia Imre dalai ma is megtalálhatók a népdal énekesek repertoárjában
Láng Művelődési Közponz dalest 2013
Június 5. 15-17 óráig DÍJMENTES MAGYAR NÓTA DÉLUTÁN AZ ANGYALFÖLDI NYUGDÍJASOK RÉSZÉRE A „Csizmadia Imre” Zenebarát Kör rendezésében Csizmadia Imre zeneszerző dalai(1906–1982) Ablakomra ráhajlik (szövegíró Zalai Hajba Sándor) Adj egy csókot kis angyalom (szövegíró Dobrovolni István) Akácvirágzáskor (szövegíró Egerszegi Géza) Dunántúlon nagy híre van (szövegíró Rakk István) Elég volt a legényélet (szövegíró Dóry József) Elvitte az ősz a nyarat (szövegíró Magyarádi Jenő) Gyalogutak dűlőutak (szövegíró Rakk István) Hallgattam a madár dalát (szövegíró Rakk István) Jaj de sáros az utcátok (szövegíró Zalai Hajba Sándor) Kizöldült az öreg Bakony (szövegíró Rakk István) Láttál e már (szövegíró Rakk István) Nem akarom elhinni (szövegíró Rakk István) Nem nézett rám az a kislány (szövegíró Gárdonyi Géza) Nem tréfa a fele sem (szövegíró Babusa Miklós) Nem vagyok én remete (szövegíró Bakay Zsuzsa) Parancsold meg a szívednek (szövegíró Nádasdi Géza) Peng a kasza (szövegíró Rakk István) Répa retek mogyoró (szövegíró Magyarádi Jenő) Sárga rózsa piros rózsa (szövegíró Gáspár Sándor II.) Sűrű sötét erdő (szövegíró Gárdonyi Géza)
Szerelemből sosem elég (szövegíró Egerszegi Géza) Zöld búzában piros pipacs (szövegíró Zalai Hajba Sándor)
Csizmadia Imre nótáinak szövege
Eddig interneten megtaláltak
A nóta címe után a zeneszerző, következő a szövegíró neve.
Forrás: http://www.zeneszoveg.hu/szemely/17372/adatlap.html
1. A Balaton nyárfás partján - Zeneszerző: Csizmadia Imre – Szövegíró: Tüttő János)
A Balaton nyárfás partját mossák a hullámok. Őszi estén álmodozva mindig arra járok. Keresek egy régi tavaszt, ami elszállt régen. Úgy mint az a futófelhő odafent az égen. De szeretném azt a tavaszt újra megtalálni. azt a csinos barna legényt a szívemre zárni a mi kettőnk szerelmének nem lenne határa Leköltözne az örök nyár a Balaton partjára.
2. Ablakomra ráhajlik a vén diófa - (Csizmadia Imre – Zalai Hajba Sándor)
Ablakomra ráhajlik a vén diófa ága. Dalolgató fülemüle fészket rakott rája. Este,reggel azt dalolja,vígan a fülembe. Enyém már a legszebb kislány hűséges szerelme.
Fülemüle rakj fészket a babám udvarába! Szállj le minden alkonyatkor rácsos ablakába! /:Vígan dalold a fülébe,az a szívem vágya, Hogy rózsabimbó fakadáskor én legyek a párja.:/
3. Adj egy csókot kisangyalom, de gyorsan – Csizmadia Imre - Dobrovolni Isrtván
Adj egy csókot kisangyalom, de gyorsan. Addig amíg el nem múlik a szomjam. /:Jól tudod a szerelemben időt húzni nem lehet. Hogyha ölelsz,hogyha csókolsz egy-két óra olyan könnyen elszalad.:/ Kisangyalom olyan édes az ajkad. Épp ezért a csókjaidat ne olvasd. /:Jól tudod a szerelemben nem fontos az egyszeregy. Addig csókolj míg az órán a mutató egyszer-kétszer körül megy.:/
4. Akácvirágzáskor jöttél az utamba – Csizmadia Imre – Egerszegi Géza
Akácvirágzáskor jöttél az utamba, Szebbet ez az élet nem adhatott volna. Mikor a két szemed rám ragyog irántam, Éreztem már akkor, hogy a boldogságom nálad megtaláltam. Elhervadt már régen az akác virága, De a szerelmünknek nem múlt el varázsa.
/:Úgy várok rád most is,úgy szeretlek téged, Mint akkor amikor ajándékul adott nékem ez az élet.:/
5. Amikor az esti szellő – Csizmadia Imre – Rakk István
Amikor az esti szellő, átsuhan az alkonyodó tájon. Amikor a két szemedet bevonja a simogató álom. /:Akkor titkon szellő szárnyán, odaszáll a sóhajtásom hozzád, Ablakodnál elsuttogom, a te régi legkedvesebb nótád:/ Amikor a piros hajnal csókot lehel minden kis virágra, Amikor a nap sugára felragyog az ébredező tájra, /:Akkor megyek tihozzátok, viszem a rét harmatos virágát, Tudja meg az egész világ, szeretem a falu legszebb lányát :
6. Amióta megláttalak – Csizmadia Imre – Hazadi László
Amióta megláttalak, szeretlek én Téged, Szemed, mint a hajnalcsillag, úgy ragyogott, fénylett. Szelíd szavad halk zenéje muzsikál fülemben, Lágy mosolyú, kedves arcod őrzöm a lelkemben. Ha velem vagy, a szívemet nem emészti bánat, Mikor ölelsz, mikor csókolsz, dalos kedvem támad. Ha örökre velem maradsz, boldog lesz az élet, S nem lesz vihar, ami tőlem elsodorhat Téged.
7. Azt hallottam kisangyalom vasárnap – Csizmadia Imre – Rakk István
Azt hallottam kisangyalom vasárnap. A járásom nem tetszik az anyádnak. /:Azt mondta, hogy sokat járok te hozzád. Nékem abból nem parancsol az anyád.:/ Ezután még annál többet eljárok. Kiskapudban minden este megállok. /:Csak te nyújtsad forró csókra pici szád. Ha elveszlek, majd megbékül az anyád.:/
8. Bakony alján van egy falu (Bagolyvári csárdás) – Csizmadia Imre – Nyári László
Bakony alján van egy falu Bagolyvár. Leányt kérni minden legény oda jár. /:A faluban minden ágon azt csicsergi a fecske, Bagolyvári lányokból lesz takaros kis menyecske.:/ Olyanok a Bagolyvári leányok, Mint a kertben a fakadó virágok. /:Szépek vagytok, de a legszebb te vagy köztük virágom, Bakonyalján, Nótakeren ma te leszel a párom.:/
9. Dunántúlon nagy híre van a lánynak – Csizmadia Imre – Rakk István
Dunántúlon nagy híre van a lánynak Göndör hajú szeretőt tart magának Szőkét, barnát váltogatja, csereberél titokban Arra vigyáz, hogy sohase kerüljön a tilosba
Dunántúlon nincs hiba a legénybe' Mélyen néz a szeretője szemébe De ha ő is csereberél néha, néha titokban Ha nem vigyázz a végén majd ő kerül a tilosba
10. Elég volt a legényélet – Csizmadia Imre – Dórí József
Elég volt a legényélet, házasodni kéne Ideje, hogy rendes ember legyek én is végre Meguntam a lányok után puli módra járni Titkon lopott édes csókra órák hosszat várni Könnyű dolog kimondani házasodni kéne Csak az a baj, nem megyek már olyan hamar lépre Az volna a legjobb, hogyha este hazamennék Kakasszóra, virradóra házas ember lennék
11. Elvitte az ősz a nyarat – Csizmadia Imre – Magyarádi Jenő
Elvitte az ősz a nyarat a szívem meg árván maradt. Árván maradt egymagában, a bús őszi éjszakában. Tavaszt hoz a fecskemadár, a szívem is tavaszra vár. Új tavaszra boldogságra, fénylő telet napsugárra. Mit panaszkodsz te napsugár, búzatenger a nagy határ. Bárányfelhő kéklő égbe, tova szálnak messzeségbe. /:Párjával él fecske, gólya, hej ha nékem párom volna. Elvitte az ősz a nyarat a szívem meg árván maradt.:/
12. Esteledik, szürke a táj – Csizmadia Imre – Tüttő János
Esteledik, szürke a táj, haza felé ballag a nyáj Elől megy a nyerges szamár, juhnyáj mögött a kis bojtár Hát a puli merre kószál, ilyenkor a juhásszal jár Pinceszerrel lopva siet, a jó borért csókkal fizet
Éjfél körül jár az idő, hűvösebb már a levegő Összebújva pihen a nyáj, priccsen alszik a kis bojtár Kinn a puszta némán hallgat, valaki az úton baktat Halkan, csendben szól a nóta, a juhásznak jól megy dolga
13. Gyalogutak, dűlőutak – Csizmadia Imre – Rakk István
Gyalogutak, dűlőutak messze visznek a határba, Ahol a sok dalos madár szerelmesen párját várja. Ott, ahol a rét virága hajnalonként szirmát bontja, Madárének, virágillat szíveinket egybefonja. Zeng az erdő, zöld a mező, virág nyílik, ahol járunk. Szerelemmel, boldogsággal, igaz útra rátalálunk. /:Jöhet ború, jöhet vihar, sodorhatnak hideg szelek, Akármerre visz a sorsom, a szívem csak téged szeret.:/
14. Hallgattam a madár dalát - Csizmadia Imre – Rakk István
Hallgattam a madár dalát tavasszal az erdő szélen párját hívta, csalogatta vágy zengett az énekében ünnepelt az erdő, mező tavaszi fény, csillogásban. Akinek a szíve dobog szerelmes e szép világba!
Hallgattam a rózsám dalát csillagfényes nyári éjen a szerelem tiszta lángja ott csendült az énekében vele dalolt a nagyerdő, az csendült a nótájában: amíg két szív együtt dobog szerelmes e szép világba!
15. Hármat rikkant a rigó - Csizmadia Imre - Magyarádi Jenő
Hármat rikkant a rigó, te vagy csak hozzám való, Hogy a szívem érted dobog nem bánom. Hajlik a búzakalász jobbat nálam nem találsz, Által mégy a tizenhárom határon. ||: Nem lesz panasz, ha én leszek a párod, Megtalálod nálam a boldogságot. Hármat rikkant a rigó, te vagy csak hozzám való, Hogy a szívem érted dobog nem bánom. :|| Répa, retek, mogyoró a páros csók csuda jó, Ha elkezdtük el ne hagyjuk vagy százig. Hogyha van rá alkalom úgy ölel a két karom, Akit ölel akkor bizony nem fázik. ||: Nincs jobb mint a szerelem a világon. A csókot az ölelést úgy kívánom. Répa, retek, mogyoró, a páros csók csuda jó, Ha elkezdtük el ne hagyjuk vagy százig. :||
16. Itt is, ott is azt hallottam vasárnap – Csizmadia Imre – Tekeres Sándor
Itt is, ott is azt hallottam vasárnap, A sok irigy kibeszélt a világnak. Mind azt mondják, hogy el-el járok hozzátok, Össze-vissza fecsegnek a pletykások. De én azért minden este eljárok, Nem tart vissza a sok beszéd, az átok. Ölelj, csókolj szívem, drága szerelme, Szüret után enyém leszel örökre.
17. Jaj, de sáros az utcátok galambom – Csizmadia Imre – Hajba Sándor
Jaj, de sáros az utcátok galambom, De azért én minden este megjárom. /:Vékony, karcsú derekad,ha ölelem: Minden búmat,bánatomat felejtem.:/ Nem sáros már az utcátok galambom, De azért én soha többet nem járom. /:Találok én szeretőt más határba, Rá se nézek ilyen hűtlen csalfára.:/
18. Későn jöttél hozzám őszi hervadáskor - Csizmadia Imre – ifj.Rátháti Kövér Ferenc
Későn jöttél hozzám őszi hervadáskor. Sárguló levelek hullottak a fákról.
Hulló levelek közt hervadozva járok. Őszi hervadáskor új tavaszra várok. Új tavaszra várok virág fakadásra. Forró szerelemre a te csókos szádra. /:Azt sem bánom, hogy oly későn jöttél hozzám, De most már örökre maradj nálam rózsám.:/
19. Két asszonyt szerettem – Csizmadia Imre – Rakk István
Két asszonyt szerettem egyik volt a jóság, Másik tűnő álom sose lett valóság. Szívemből a nótát kacagva kitépte, Anyám a jó asszony, vigasztaló szóval, utamat kísérte. Miért is szeretünk olyan lángolással, Akiért meghalnánk boldog lesz majd mással. /:Csak egy asszony zokog, ha rossz útra tértünk, Édesanyám te vagy, aki a szíved is oda adnád értünk.:/
20. Kizöldült az öreg Bakony – Csizmadia Imre – Rakk István
Kizöldült az öreg Bakony virág nyílik dal zeng hegyen-völgyön. A csillogó napsugárban madárdallal üzenetem küldöm. A nagy erdő minden fája tudja, hogy szép tavaszra várunk. Gyere velem édes rózsám jobb sorunk lesz, ha mi együtt járunk.
Virágeső hull utunkra mesét mond a csendes esti szellő. Szeress engem majd akkor is, ha napunkra árnyat vet a felhő. /:Tavaszunkat nyár követi, őszi ködben, tél sóhajok szállnak. Fehér lesz az öreg Bakony, de elkísér emléke a nyárnak.:/
21. Láttál-e már szirmát bontó – Csizmadia Imre – Rakk
István Láttál-e már szirmát bontó piros rózsát, Láttad-e már nyíló virág hervadását, Életünkben a szerelem nyíló rózsa, Elhervad az ha nem vár egy boldog óra. Láttál-e már hajnali fényt az ég alján, Láttad-e már két orcámat, mikor halvány, Hajnali fény mosolyt derít a világra, Ha te szeretsz sose leszek többé árva.
21. Megállott a vízimalom nem búsul –Csizmadia Imre – Magyarádi Imre
Megállott a vízimalom nem búsul a kisangyalom utánad, Találok én víg szeretőt nem is egyet, nem is kettőt vagy százat. /:A száz közül szív bélinek csak egyet,aki aztán csókolhat és ölelhet. Megállott a vízimalom nem búsul a kisangyalom utánad.:/ Megindult a vízimalom minden este a kis kapum kinyílik, Van már nékem hű szeretőm,mint az árnyék úgy követem a
sírig. /:Bolond aki hűtlen párját siratja,ne bánkódjék egy percig se miatta. Megindult a vízimalom minden este a kis kapum kinyílik.:/
22. Nem akarom elhinni –Csizmadia Imre – Magyarádi Imre
Nem akarom elhinni, hogy itt hagysz nem sokára Nem akarom elhinni, hogy ősz borul a nyárra Azt sem tudom elhinni, hogy elfeledlek téged Piros rózsa, esti csillag lesz a te emléked. II. Nem akarod elhinni, hogy beteg leszek érted Hogy a befelé hulló könny nagyon fájón éget Nem akarod elhinni, hogy kísérnek az álmok Minden este egyetlen egy üzenetre várok.
23. Nem tréfa a fele sem – Csizmadia Imre – Babusa Miklós
Nem tréfa a fele sem, elveszítem az eszem, valahányszor két szemedbe tekintek. Baj lesz ebből intenek: jól tudom, de mit tegyek, akármit is beszélnek csak legyintek. A szerelem pokol is, meg mennyország, nem kerüli senki sem el a sorsát! S rajtunk múlik egyedül, hogy milyenre sikerül, álmok után mi
is lesz a valóság. Boldogságom keresem, kell hozzá a szerelem, a szerelmet csakis tőled kívánom. Itt a legjobb alkalom: válassz te is szabadon, de ha szabad önmagamat ajánlom. Csókot adok százat is a javából, a többi meg úgyis jön majd magától... Nem tréfa a fele sem, kell nekünk a szerelem, mi is lenne másképp a nagy világból!
24. Parancsold meg a szívemnek – Csizmadia Imre – Nádasdi Géza
Parancsold meg a szívemnek ne szeressen téged! Bánatomban soha többé ne könnyezzen értem! Ne daloljon kérd meg,minden énekes madárnak. És tavasszal, hogy kinyíljon értsd meg a világgal. Parancsold a csillagoknak, oda fenn az égen! Ne ragyogjon, ne csillogjon egysem olyan szépen /:Mert az ég fenn úgy ragyogna,mint a szemed fénye. Hiába is tiltanád meg, szívem dobban érte.:/
25. Peng a kasza – Csizmadia Imre – Rakk István
Peng a kasza a kertalji réten, Barna legény pengeti oly szépen. ||: Pengésének csengő-bongó hangja, A kertalji kislányt odacsalja. :||
Nem hallatszik a kasza csengése, Hallatszik a pacsirta zengése. ||: A vén nap is mosolyog az égen, Csattan a csók a kertalji réten. :|| (hegedűs rész) ||: A vén nap is mosolyog az égen, Csattan a csók a kertalji réten. :||
26. Sűrű sötét erdő – Csizmadia Imre – Gárdonyyi Géza
Sűrű sötét erdő. vékony holdvilág, Járom az erdőnek gyöngyös harmatát. Zsivány módon járok, bokros utakon, Pedig csak szerelmes szívem hordozom. Harmatos a szűröm, nem sajnálom én, Harmatos a csizmám, azt se bánom én. Rövid az éjszaka, azt sajnálom én! El kell válnunk rózsám, csak azt bánom én.
27. Szerelemből sosem elég – Csizmadia Imre – Egerszeghy Géza
Szerelemből sosem elég, mindig csak az kéne, Úgy szeretem,úgy kívánom,élek,halok érte. /:Hogyha párom szerelmesen karjába hív engem, Akkor nálam nincs boldogabb a földkerekségen.:/ Csak annak szép ez az élet,akinek van párja,
31
Aki mindig szerelmesen két karjába zárja. /:Minden este csókkal alszik, reggel csókkal ébred, Annak aztán igazán csak boldogság az élet.:/
28. Tarkalepkés, vadvirágos, gyöngyharmatos réten – Csizmadia Imre – Zalai Hajba Sándor
Tarkalepkés, vadvirágos,gyöngyharmatos réten. Együtt jártam egy legénnyel nem is olyan régen. Kergettük a tarka lepkét, szedtük a sok illatos virágot. Illatozó virágok közt együtt szőttünk sok-sok édes álmot. Tarkalepkés, vadvirágos, gyöngyharmatos réten. Nem vár többé az a legény, azt üzente nékem. /:Másnak adta csalfa szívét, más szed neki illatos virágot. Én meg lassan elhervadok mint azok a letépett virágok.:/
29. Vadvirágos réten andalogva jártunk – Csizmadia Imre – Dóry József
Vadvirágos réten andalogva jártunk. A tűző napnál is forróbb volt a vágyunk. /:Csak úgy némán mentünk, egyikünk se mondta. Hogy egymást szeretjük mind a kettőnk tudta.:/ Elmúltak az évek,de mind,ha ma lenne. Most is olyan forró a szívünk szerelme. /:Borongós őszben is, tavasz fényben járunk. A kettőnk hűsége a mi boldogságunk.:/
 

 

 

 

 

 

Emlékezés Csizmadia Imre zeneszerzőre    Összeállította Nagyné Diviki Emma, Füzesgyarmat szülötte, 2006 Budapest.

  Füzesgyarmati énektanár és kántor, az 1940-es évek végén.        Születési helye és ideje:Noszlop 1906 okt.8-1982 máj.9.

  Személyesen ismertem a tanárurat, mivel ekkor én a Kossuth Lajos Általános Iskola Füzesgyarmat / akkori nevén: Ref. Ált. Iskola/ felsőosztályos tanúlója voltam. Néhány évig tartózkodott Füzesgyarmaton, de kivételes egyénisége, tanári képessége és sokrétű zenei tehetsége miatt, aki ismerte nem felejti el őt. Rövid idő alatt, kiváló énekkart hozott létre iskolánkban, és a ref. templom orgonáján magas szinvonalon előadott játékával a falu lakosságának is emlékezetes perceket szerzett. 2006-ban megírt visszaemlékezésemben megemlékeztem róla.

  "Távoli harangszó" c.-ű visszaemlékezésemből részlet., mely a honlapomon és az interneten is megtalálható

 ... A VII. osztálytól kuriózum lett az énektanulás. Csizmadia Imre lett az osztályfőnökünk és az énektanár. A templom orgonáján is kitűnően játszott. Énekkart szervezett az iskolában. Sok-sok népdalra megtanított bennünket.

  Zenei képzettséggel nem rendelkeztem, de ma is eltudom mondani az egyik népdalt hangjegyekkel, ahogyan ő megtanította.

            Do ti lá do ti lá

            Do ré mi mi ré dó

            Do ré mi lá lá szó

            Mi ré dó ré lá lá

            ...

Azaz

            Ki apadt a rétből

            Mind víz, mind a sár,

            A szegény barom is

            Mind a gulyára níz.

 

            Adj Uram, Teremtőm

            Egy alkalmas esőt,

            A szegény baromnak

            Jó legelőt, mezőt.

  Az énekkarban Kodály Zoltán népdal feldolgozásait tanította be több szólamban.

            „Fölszállott a páva vármegye házára

            Sok szegény legénynek szabadulására.

            Fényes, büszke pávák napszédítő tolla,

            Hírrel hirdessétek, másképpen lesz holnap”

 

             Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre.

             Új szelek nyögetik az ős magyar fákat.

              Várjuk már várjuk az új magyar csodákat

  Vagy

            „Serkenj fel kegyes nép, mosolyog az hajnal

            Aranyszál rózsákkal repdes, mint egy angyal

            Ingó-bingó zöld fűszál szépen fel öltözik

            Liliom rózsával meg is törölközik.”

    Ezek a sor maradt meg emlékezetemben.

  Ezekkel a szép szólamokkal aztán ünnepnapokon szerepeltünk is. A templom karzatán az orgona mellett sokszor énekeltünk. Csizmadia tanító urat, nem csak nálunk ismerték. 1949-ben mikor a Világifjúsági Találkozó a (VIT) Budapesten volt, az énekkarunk is meghívást kapott fellépésre. Én nem vettem részt a szereplésem, mert engem külön delegáltak a felvonulásra. Akkor voltam először Budapesten. Akkor láttam először négert és sárgabőrű embert. Nagy élmény volt hallani a sokféle beszédet. A felvonulás, a világ különböző tájairól jött, népviseletükbe öltözött fiatalok és táncai lenyűgözők voltak számomra. Ezt az élményt is neki köszönhetem.

  A tanárúr előre nekünk is betenította a VIT közös indulóját, amit a felvonuláson - mindenki a saját nyelvén -, együtt énekelt:

            „Egy a jelszónk a béke

            Harcba boldog jövőért megyünk.

            Egy nagy cél érdekében

            Tör előre ifjú seregünk.

            Bárhol is van hazája,

            Bármely ég néz le rája

            Küzdő korunknak új nemzedéke,

            Mind itt halad velünk.

            Földön égen zeng az új dal

            Ifjúság, ifjúság

            Milliónyi szív dobogja ritmusát, ritmusát”

  A fővárosban mindenhol, tereken, pályaudvaron egymást nem ismerő fiatalok álltak körbe, vagy egymás vállába kapaszkodva "zakatoltak", és énekelték:

            „Hegyek, völgyek között

            Zakatol a vonat.

            Én a legszebb lányok közül

            Téged választalak.

            Egy a jelszónk tartós béke,

            Állj közénk és harcolj érte” – ismételgették.

    Kétségtelen lelkesítő hangulatú volt ez a világifjúsági találkozó.

   A 8-ik elemi elvégzése után hosszú ideig nem hallottam Csizmadia tanárúrról.

  Jó ideje Budapesten éltem már, amikor meghallottam a rádió egyik műsorát, amelyben Csizmadia Imre által gyűjtött és átdolgozott népdalok hangoztak fel. Utólag tudtam meg, hogy  1982-ben 78 éves korában, Budapesten hal meg.

 

További kiegészítés életéről.

  Az internet beköszöntével, újabb ismereteket gyűjtöttem életéről, munkásságáról. Sajnos, életéről és munkásságáról a talált adatok alapján nem sikerült egy teljes ismertetést összeállítani.  Az adatok néhol hiányosak, illetve ellentmondásosak. Kutatásaim eredményét az alábbiakban foglalom össze: 

   Csizmadia Imre 1906-ban Noszlopon született. Noszlop jelentős, zenei kulturális hagyománnyal rendelkezett. Az előző században is több noszlopi kántortanító vált ismerté. A noszlopi reformátusok hagyományosan  a pápai kollégiumban tanítatták gyermekeiket

   Csizmadia Imre is Pápán szerzett tanítói képesítést, 1927-ben. Már 1930-as évek elején foglalkozott nótaszerzéssel. Első nótája "Peng a kasza" c.-el, 1933-ban jelent meg. Első dalai között a következők szerepelnek:

       -.Ablakomra ráhajlik a vén diófa      

       - Adj egy csókot kiangyalom

       - Amikor az esti szellő

       - Elég volt a legény élet

       - Nem vagyok én remete

       - Répa, retek, mogyoró

       - Sűrű sötét erdő

       - Vadvirágos réten

  1940-ben Sárbogárdon kezdett zenét tanítani.

  Kiváló képessége és elhivatottsága, nyílván,  arra ösztönözte, hogy tovább képezze magát.

   1943-ban a Zeneakadémián ének-zenei tanári oklevelet kapott. Népzenét Bárdos Lajosnál, karvezetést Vásárhelyi Zoltánnál tanúlt. Kodály Zoltánnak is volt tanítványa, és lett követője.

  Közvetlen a Zeneakadémiai évek utáni tevékenységéről nincs információm.

    A Füzesgyarmaton eltöltött idejéről nincs pontos ismeretem. Azt tudom, hogy hetedikes koromban, az 1948-49-es tanévben az osztályfőnökünk volt, az énekkart ez idő alatt már megszervezte, betanította. Az 1949-es, Budapesten megrendezett Világ Ifjúsági Találkozóra az általa vezetett énekkarunk meghívást kapott. 1949-50-es tanévben szintén Ő volt az ének tanárunk. Az ezt követő 2 évről nincs ismeretem. Ekkor már a Szeghalmi  Gimnázium tanulója voltam.

     1953-ban Rákospalotára került, ahol a zenei általános iskolában éneket tanított. Ezután nagyon termékeny évek következtek. Az általa szervezett kórusban  Kodály Zoltán tanításait követte, és karvezetési ismeretét gyakorolta.

  Én 1954-től a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán folytattam tanulmányaimat. Ez időtől már újra tudomást szereztem munkásságáról.A nótaszerzés folyamatosan hozzátartozott munkásságához. Több magyar költő versét is megzenésítette. Nótahangversenyeket rendezett. Nótái folyamatosan műsoron voltak a Petőfi-rádió zenei műsoraiban. Olyan, híres népdalénekesek adták elő dalait, mint a korán elhunyt, Jákó Vera. Folyamatosan együtt dolgozott Dóry József szövegíróval és népdalénekessel. Nem ismert pontosan az általa feldolgozott népdalok száma.

  Csizmadia Imre dalai  ma is megtalálhatók a népdal énekesek repertooárjában. 

    Halála után, több civil szerveződésű népdal csoport vette fel a nevét. A Láng Művelődési Központ kéretében működő Zenebarát Kör, a férfi kórus, szintén az ő nevét viseli.

   A Stella kórus művészeti vezetője, Katona Erzsébet is az ő tanítványa volt. A kórus ma már koncertkórussá alakúlt, és világhírnévre tett szert.

  Végül ejtsünk néhány szót az emberről is. Nagyon jó pedagógus, sok rétű és nagytudású zeneszerző, hihetetlenül lelkes és ambiciózus volt. Munkájában maximális minőségre törekedett. Szimpatikus egyénisége felejthetettlenné teszi.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 45
Heti: 70
Havi: 994
Össz.: 187 537

Látogatottság növelés
Oldal: Csizmadia Imre népdalszerző,"Távoli harangszó"Füzesgyarmat Csizmadia Imre zeneszerzőzesgyarmat,
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu - © 2008 - 2024 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »