Nagyné Diviki Emma,                                                                         Füzesgyarmat szülötte, 2011

Gacsári Istvánnak, a Füzesgyarmati Krónika írója születésének 220. évfordulója alkalmából   

  2011-ben írott megemlékekésemben időszerűnek tartottam a Krónika teljes szövegével való kiadását, melyet a város vezetése hasonló képpen szorgalmazott.

    Az EMLÉKEZÉS az előző weblapomon olvasható.

   Füzesgyarmati Krónika; hogyan tobább? Újabb részletek közlése, vagy a teljes Krónika kiadása?

    
    2011-ben anyagi fedezet hiányában a kiadás nem volt lehetséges. A város pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, és a julius 1-julius 31. Kollégiumi döntés bizonyos összeget megszavazott a kiadvány elkészítésére.  Bár tudomásom szerint ezt a hírt az Önkormányzat még ez ideig nem erősítette meg. Remélhetőleg, az új Krónika kiadásának munkálatai rövidesen megkezdődhetnek.

    Fontos lenne, hogy mielőbb megismerhető lenne mindenki számára a hiteles tartalom.  Sajnos sokan még a csonka Krónikát sem ismerik.

     Előfordul az is, hogy egyesek, Gacsári Istvánnak tulajdonított idézeteket közölnek mások munkájából, amelyikről kiderülhet, hogy nem felel meg az eredeti szövegnek.

    Pl. A füzesgyarmati újság, az AMONDÓ októberi számában a cikk írója Szabó Magda írónő, "Régimódi történetek" c-ű regényéből közölt, egy Gacsári idézetet, amelyik a könyv kiadási idejét tekintve, nyílván erősen cenzurázott volt. Ez által hiteltelenné vált.

    Más esetben olyan téves megállapítás fordult elő, mely szerint Gacsári István Szabó Magda nagyapja, holott az igazság; nem nagyapja, hanem ükapja.

    Sok füzesgyarmati származásúnak, legyen az helybeli, vagy olyan, aki máshol lakik, fogalma sincs arról, hogy a kónika őseiről, milyen meglepetést tartogathat számára. Én már ismerem a Krónikát; találtam is meglepetést.

Új részleteket addig közlök, amíg a Krónika nem jelenik meg, hiánytalanúl. 

1.Új részlet a Krónikából:-Füzesgyarmat mai református és

                                         - a megelőző, ref. templomok története 

   Alábbi részletben a református lelkész, a mai református templom és az azt megelőzőek történetét örökítette meg. Szerinte a lehetséges legelső füzesgyarmati ref.templom építési ideje, akár 1605-1645-re visszavezethető. A csonka kiadvány erről nagyon rövid ismertetőt közöl. Egyéb tanúlmányok sem tartalmazzák hiánytalanul az egész történetet.

      Elárulom, hogy számomra ez a részlet nagy meglepetést okozott. Megtudtam,/ (egy későbbi részletből) hogy az egyik ősapám, Diviki János volt a füzesgyarmati egyház első curátora, és /azt, hogy /milyen szerepe volt az előző templomok építésénél. Engem, mint leszármazottját, s mint építészt, különösen érdekel ez a részlet. De nem csak én, hanem sok füzesgyarmati rátalálhat, több mint 250 évvel ez előtti ősére.

 lásd a Krónikát!

                                   §. 4.

             Az Ekklésiához tartozó Épületekről

 ugy mint: a Templomokról, Tornyokról, az azokban lévő Harangokról, Óráról, a Parochiákról, és

Oskolákról: végre toldalékul a Temető helyekről.

                            I. A Templomokról.

      A Füzes Gyarmati Ekklésiában eddig elé, a mint a kezünk köztt lévő irományok vezetnek bennünket, — 3 Templomok voltak, nem számitván ide azokat, mellyek a régi Catholicismus

idejében, vagy később a Reformátió elején is lehettek; de a melyekről semmi documentumaink nintsenek.

a)     Első Templom az, melly a mint oda fellyebb láttuk, már az Öreg Vida idejében is fenn állott, és a mellyről Csató Benedek, Sipos István, és Balog András is, 1750-dik esztendőnn fellyül, mint egy 70 esztendőktől fogva jól emlékeztek. Mikor épülhetett? Nem tudatik: annyi bizonyos, hogy még a pusztulás ideje alatt is fenállott, és nem elébb, hanem 1750. Esztendőben renováltatott, Tiszteletes Szilágyi György Úr Prédikátorságában. Ennek Renováltatását, igy irja-le a Tiszteletes Atya, a régi Matricula végén tett Igyekzésében: 1750 Esztendőben, Vida János Uram Biróságának idejében, épült régi romladozásából, a Templom fala, fedele, és Porticussa, Nemzetes Gál István Uram költségével, ki is akkor jött ide lakni Mező Túr városából.18

     A Templomnak Északi oldalára belől, ezt az egy Stróphát emlékezetnek okáért irtam:

             Ez az imádságnak Háza régi Gyászból

      Hetven esztendős két kormos zsák ruhából19

            Ki-öltözék szegény, s Özvegy állapotból

            Ezer hét száz után Jubilust ért abból.

       Ugyan azon esztendőben, — igy szóll továbbá — Vida János Uram Biróságában, épült az Éneklő Chorus, Napkelet felől való végében a Templomnak. Vivat hujus memoria, et bona hujus memoria excitet posteritates ad plura et majora! „Éljen ennek (a Vidának) emlékezete, és ennek jó emlékezete, serkentse a maradékokat többekre és nagyobbakra. Ezen előadásból meg-tetszik:

A)    Millyen vólt ennek az Első Templomnak fekvése? Tiszteletes Szilágyi György Úr, Északi óldalt és Nap-Kelet felöl való végét emlitvén, látni való, hogy véggel Nap-Keletre, és Napnyugotra nyúlt; oldalai pedig Éjszaknak, és Délnek feküdtek; és igy egészen ellenkező fekvése vólt, mint a mostani       

      Templomunknak A Nap-nyúgoti végében: volt a nagyobbik Kar, vagy Folyosó; a Nap-keleti ovális Kerekségű végében pedig: a kissebbik kar, vagy az Éneklő Chórus 

     A mostan élő öreg emberek előadása szerént, a Porticust nem tudják jó formán, hol lehetett.

      B.) Megtetszik innen, hogy Tiszt. Szilágyi György Úr, az Öreg Vida szavának elég hitelt nem adván, a Fűzes Gyarmati Templomrak régiségét, egyenesen az akkor élő Öreg

 

18 Nemzetes Gál Istvánnak ezen Isten Háza eránti buzgóságát felességének hasonló kegyességével együtt, Matricula elején is emliti T. Szilágyi György Úr, a hol ezt írja: „Szaporitotta Isten köztünk a Jóltevőket; mert Nemzetes Gál István Uram, a Szent Ekklésiát a Templom épitésében sokkal segitette, az ő kegyelme kegyes Párja, Olasz Kata Asszony, egy arannyal varrott fejér patyolat keszkenőt is ajándékozott az Ur Asztalára. Asztalra való Materiát is. 1753. ismét az Isten oltárához, szokott kegyességektől indittatván Nzs. Gaál István, kegyes Dorkássával együtt, a keresztelő kannára fedelül, sok szinü sellyemből álló ritka ékességet ajándékozott. Vegye Isten kedves áldozatul a többekkel együtt. Adja Isten, ezeknek buzgó indulatjok, sokakat közzülünk a jótéteményre felindittson!”

19 A két kormos zsák ruhákonn, vagy az avulásban volt Templomot a Porticussával; vagy a kettőnek falait, a fedelezettjeivel, s tetejeivei érti T. Szilágyi Ur.

embereknek, Csató Benedeknek, Sipos Istvánnak, és Balog Andrásnak emlékezetén építette; mert 70 esztendősnek teszi a Templomot, melly 70 esztendőktől fogva jól emlékeztek arra, a fennemlitett öregek. — De hogy ez a Templom nem csak 70 esztendős volt, és igy nem 1680- bann; hanem az előtt is jóval épült, minden kételkedés nélkül el-lehet hinni. Ugyan is a mi az

akkori villongós környül-állásokat illeti; 1680-dik Esztendő tájánn, nem csak az, hogy új Templomot nem is lehetett építeni, a Helvécziai Vallástételt követő Hitünk sorsosinak, akkor lévén a leg-iszonyúbb üldöztetések a Vallás dolgábann; de még a régen épült Templomok is el-szedődtek; a Predikátorok, és Oskolai Tanitók közzül pedig sokan, az Országból is kiküldettek és gállyákra vitettek20 és bár ha a Soproni Diaetánn, 1681-benn, lágyult is valamennyire a Protestánsok dólga, de abban is tevődtek ollyan Clausulák, mellyeknek ereje szerént az Új Templomok, Parochiák, és Oskolák fel-állithatása, csak bizonyos és meghatározott hellyekhez volt köttetve. — Azonban, a mi több, ez a Vidék és igy Füzes Gyarmat is, már 1680-ban, pusztulásban volt, akkor hát Templom nem épitődhetett. Sokkal hihetőbb, hogy a Bécsi, Necolsburgi, és Linczi Pacificátiók ideje tájánn, (1606—1622-1645) Esztendők

körül épültek a Protestáns Ekklésiáknak Templomai; és igy azok között a Füzes Gyarmati Templom is, (ha ugyan a Reformátió idejében nem épült) — a mikor, — a mint a Históriából tudjuk, a Protestans Vallás gyakorlásának tökélletes Szabadság engedtetett az Országban, és kivált ezen a Vidékenn a Vallásunkat követő Erdély-Országi Fejedelmek, Bocskai, Bethlen, Rákócziak s. a. t. szárnyai alatt, szemlátomást virágzottak a Protestáns Ekklésiák, magok a Földes Urak is itt körül belől, mint nálunk a Nadányiak Reformátusok, és annak a Reformáta Vallásnak hatalmas Védői, s buzgó pártolói lévén. Leg-hihetőbb pedig, hogy ez még a régi Catholicismusnak

 20 A Gállyákra vitt Református Predikátoroknak Históriáját is, bőven le irja Lampe, a már sokszor emlitett Historiájában.

idejében épült, a mi megtetszik, avagy csak annak formájából is, mellyeknek mindegyikénn, — a mint közönségesen beszéllik, egy egy Kereszt volt.

       Bővebb ismeretet vehetünk magunknak erről az 1-ső Templomról, abból a Bizonyság Levélből, (Testimonium) mellyet a Mária Therézia Uralkodásának idejében, az 1770-dik esztendőben, ezen Templom helyett, más Uj, és bővebb Templomot épiteni, és ugyan ez iránt a Felséges kegyelmes Engedelemért folyamodni akaró Füzes Gyarmati Lakosoknak alázatos kérelmekre, Oculata Revisio végett kiküldött Békés Vármegyei Deputátió ki adott, és a melly mind e mai napig is Ekklésiánk Archivumában látható. Ebben a Testimóniumban, ennek a Templomnak Ideje, igy tevődik ki: „Oratorium ab immemorabile tempore usitatum, (emlékezhetetlen időtől fogva birt, vagy használt Templom) Materiája igy: „e coctis tegulis erectum, (égetett téglákból épült) formája igy: „tam in interna, quam in externa sui structura, formam Romano-Catholicae Ecclésiae praeferens, (mind belső, mind külső alkottatására nézve, Római Catholicum Templom formáját mutató) ihol! mi áll hát ellent annak hivésében, hogy ez még a Pápistaság idejében épült? — Mekkorasága vagy Capacitássa, igy: „tam quoad longitudinem, quam vero latitudinem, adeo Angustum, ut ultra quadringentas personas, recipere non possit,” (Mind hosszúságára, mind pedig szélességére nézve, olly szűk, vagy

keskeny, hogy 400 személyeknél több benne elnem férhet.)

b)     Második, a Bővített Templom.

     Két izben bővittetett pedig; ugymint:

     1-ször Tiszteletes Pápai János Úr Predikátorságábann, a miről ime ekképpen tészen emlékezetet a Tiszteletes Atya:        

     1776. Esztendőbenn, Aug. 15. napján, Felséges Aszszonyunk Mária Therézia kegyelmes Koronás Királyunk

engedelméből tettük le fundamentomát a Templomnak itt Nemes Békés Vármegyében, Füzes Gyarmatonn, a midőn ezt a hellyet mind Helvetica Confessión lévők laknák; de tsak a Délre nyaló Porticusnak, a Tekintetes Nemes Vármegye Uraitól

 kiméretett hely szerint, — Hegyesi Sámuel Uram Fő  Biróságában. Épült 1777-dik Esztendőben, Diviki János Uram Fő Biróságábann, és ugyan az ő kegyelme idejében, 1778. Februarius Havának a közepénn el is végeztetett, Huszár István Uram Curátorságábann, Idősbbik Pápai János21 Prédikátorságábann.

      Két Porticus engedtetett vala pedig az épitésre a Felséges Királytól, és a Ts Ns Vármegye Uraitól, „a népnek számos voltához képest; de tsak az egyiket építettük meg; mivel a Hatalmas Isten földünket terméketlenséggel, barmainkat kelletlenséggel meglátogatta. Mellyet ide fel-jegyeztem azért, hogy jövendőben a mi maradékaink okoskodjanak ebből magoknak, ha a Templomnak megbővittetését akarják. A Felséges Király Kegyelmes Engedelmének párja pedig, a Templomnak (azaz a Porticusnak) Délfelé nyiló részének tetejére fel-tétetett bádog Gombba vagyon bé-zárva, egy kék Rosólisnák való Üvegbe bepetsételtetve.

      Idem, qui supra, Pápai János Prédikátor mk.

      Ebből az Elő-adásból meg-tetszik:

      A) Hogy a Templomnak akkori Bővitése, csak igen csekély volt; melly mind öszve is csak abban állott, hogy az 1-ső vagy Régi Templomnak Dél-felől való óldalához, egy kisded szerű Porticus tóldatott. Hogy pedig még is az egész Munka olly soká ment véghez, s olly sok költséget kívánt: erre nézve tudni kell, a mit Tiszt. Pápai János Úr fel-jegyezni elfelejtett; de Lévai János, akkori Nótárius 1777-ben irásba tett alá-irva Biró Diviki János, és az Esküdtek, vagy Birák neveivel, melly irás Ekklésiánk Archivumában van, — hogy ugyan akkor, és ezen idő alatt az 1-ső vagy Régi Templomunk erőtelen falai is egészen kiigazittattak, sőt annak a Teteje, vagy Fedelezetje is,

 21 Idősbb Pápai Jánosnak neveztetik ezen Predikátor, a hason nevű fijára, Ifjabb Pápai Jánosra nézve, ki idővelPreceptor lett itt Gyarmatonn, a mint megfogjuk látni.

 

mint szinte a benne lévő székek, más szükségesekkel együtt, megújittattak. Épült ez a Munka Derecskei Ácsok, Orbán Mihály, István és Péter, Kömíves Debreczeni Baklonger Antal, és Asztalos, ugyan csak Debreczeni, Lovasi Mihály Meisterek által.

      B) Megtetszik: „Melly nyomorult állapotban volt ekkor Gyarmat, úgy mint a melly a Felséges Királynak azon Engedelme mellett is, hogy 2 Porticusokat épittessen, és az által Templomát bővíthesse, — csak arra a kevésre sem mehetett-rá, nem hogy egésszen új Templomot épittsen, a mint törekedett; — a minek ugyan, én azt az okát találom, hogy mivel látták ők a régi Templom falainak erőtelen voltát, és éppenazért akartak vólna, egy egésszen új Templomot is építeni, mert az már a régiség miatt el-erőtelenültt, s meg avúltt. (bárha azt a Vármegye urai, minden hiba nélkül valónak declarálták is), de látták más felől azt is, hogy az Új Templom épités semmiképpen meg-nem engedtetik; a meg-engedtetett 2 Porticus által is pedig csak igen kevés bővitést nyerhetnének, inkább szerették a Régit Conserválni, s költségeiket annak általános ki-igazitására, s megújitására forditani, mint haszontalanul költekezni. — A Felséges Királyi Resolutiónak Párja meg van nállunk, aláirva ezen nevekkel:

      „Comes Johannes Csáky, Franciscus Skedledy, Micháel Preczeky mellyben az Oculata Revisio után, azaz oka adódik az Új Templom épithetése meg-nem engedésének, mert annak kemény Materiálékból lévén épülve, különben is semmi baja nincs, hanem csupán csak a Bővítést kívánja a Templom, vagy az Oratórium; sőt, a mint a Lakosok kérik, hogy Új Templomot épithessenek, a végre semmi elegendő kölcséget nem mutathatnak elő.22

— Cum Oratorium istud, ex solidis Materialibus subsistens, nullo coeteroquin vitio laboraret, sed praecise Extensionem requireret, imo pro Novo (utpetitur) erigendo, nec sufficiens Sumptuum fundus, remonstrari quiret: hinc clementer resolvere dignate est Summefata Sua Majestas, út Oratorium quidem in sua integi ritate conservetur; dua Porticus tamen recipiendi Populi capaces, ex solidis Materialibus Oratorio adjungendae, ex Speciali Gratia Cesareo-Regia, adhuc pro hac vice Iisdem admittantur.”     

      C.) Meg tetszik, hogy csak kevéssel ez előtt is, a Mária Therezia Uralkodásának vége felé, melly nehéz volt templomot; sőt csak valamelly Templomi formát mutató Porticust, vagy Oratoriumot is épeteni a mi Reformáta Vallásunkonn lévőknek, úgymint a kiknek, arra, magától a Királyi Felségtől; sőt a Vármegye Uraitól bizonyosan pedig Római Cathólicusoktól kellett engedelmet nyerni. Melly sok elő-hátra való futkározást, Vármegye Uraihoz, Szuperintendenshez, Debreczeni Professorokhoz való folyamodást, és ennek csak csupa sükerülheteséért is, melly sok költségeket tettek e mieink Körmöczi Aranyokbann, és névszerént micsoda Lakosoknak ajánlásiból teltek-ki ezek a sárga körmöcziek meg van nállunk irásban, óh mennyivel boldogabbak, s jobb sorsra jutottak vagyunk mi a mi Eleinknél,

kik efféle akadályokkal többé nem küszködünk, hanem telyes szabadságba helyheztetődve, mint Fejedelmeink szelid uralkodásokkal, s igaz Atyai szivükkel mind sérthetetlen Vallásbeli jussainkkal, s ezekből folyó boldogságunkal, büszkélkedve dicsekedhetünk!

 Hála, — örök forró Hála, az Idők szellemének!!

      2-dik Bővítés, az elébbi után csak hamar következett. Mihelyt a halhatatlan emlékezetű Iidik Jósef Császár, 3 esztendővel ezután, 1781-ben Octóber 13-kán ki-adta a 

 22 Voltak ugyan, ha valamikor akkor, szép fundusai az Ekklésiának, készpénzben is, Marhákban is, 20, — és több köbölnyi vetésekben is, — a mint oda alább megfogjuk látni, és a kész pénzenn kivül, a Marhák keletlensége, és a föld terméketlensége miatt, a többiekhez nem igen lehetett bizakodni, a minthogy illy szorult állapotjokban, Békési Predikator T. Szikszai Béniamin Úrhoz kellett pénzért folyamodniok, ki rajtok szivesen segitett is, 50 Aranyokkal.

Tolerantiale Edictumot, vagy a Vallásbeli Türedelemről szólló Parancsolatot, mellynek ereje szerént megengedtetett a Protestánsoknak, mind az Augusztai, mind a Helvécziai Vallástételt követőknek, hogy mindenütt az egész Magyar Korona alatt fekvő Tartományokbann, a hol csak 100 Familia, vagy Háznép találtatik, ha tellik tőllök, és módjokban van, Imádság Házait (Oratoriumokat) építhessenek: ekkor azonnal, valamint más Reformáta Ekklésiák lakosai: úgy e miénk is, — a Gyarmatiak, — Szent örömre hevülve e különös Fejedelmi Kegyelmen, éltekminél elébb az olly régtől fogva el-epedve várt, — s óhajtott arany szabadsággal: mire nézve el-bontván, s szétt-szedvén azon módon a Pápai idejében épült Porticust, a régi Templom Déli oldalával együtt, mint szintén annak Napkeleti nyúló Ovalis kerekségü végét is ollyan formán vitték-fel ezt az Épületet, hogy a Templomnak eddigi Északi oldalát végének fordították; a Nap nyugati végét pedig bizonyos hosszaságra ki toldván, oldallá formálták, és a Cathedrát is azon oldalba középre helyheztették: a Nap-keleti vég helyett is, oldal, és Dél felől pedig vég lett, újonnan alkotva illy formán: Napnyugoti oldal

 (alaprajz helye:)

        Az I szám jelenti az 1-ső vagy Régi Templomot:

       A II. a T. Pápai Úr idejében épült Porticust: 

       A III. szám, újonnan alakult Templomot.                                                                                                                                                             

      Az 1-ső Templomnak mindenkor Nádfedele volt; de már ez sendellyel fedetett. Mennyezete Deszkából kék szinre festve. E között, és az utána épült mostani Új Templom között, mert ez is csak kevés ideig tartott mivel ez részint az előbbinek helyére építtetett (1798-tól fogva 1803-ig egy Deszka oldalú és Nád tetejű Templom volt a Fa-Toronyhoz ragasztva Dél felől: ebbe jártam én is Oskolás gyermek Koromba; de ezt az itt le-rajzolt Templomot is tudom még 1797-ben.

      c) Harmadik és az elébbenieket mind nagyságára, mind pompájára nézve sokkal fellyül haladó, az a mostani Leg-Ujabb Templom, a melly Isten kegy elmésségéből köztünk áll, és Ekklésiánkat valóban diszesiti. Minek utánna ugyan is, mind az itt megtelepedett Familiák maradékai, hova tovább mindjobban szaporodtak, úgy hogy az elébbeni Templom minden bővítései mellett is a Népnek számos voltához képest már ingyen sem lett volna elegendő; mind az 1791. Esztendői Diaeta, az eddig Jósef Császár alatt is csak Tolerált, vagy El-türtt Reformáta Vallást a szelid II-dik Leopold alatt (Articulu 26) Közönségesen gyakorolható, és a Bécsi s Linczi Pacificatiók megújított értelme szerént tökélletes Szabadsággal biró vallássá emelte az akkori Elöljáróságnak, mind a szükséghez, mind a jó alkalmasághoz képest elkerülhetlen kötelessége vala, egy ujabb, és alkalmatosabb Templomról, ismét gondoskodni. Nem is múlt ez a szent kötelesség, sem az akkori buzgó Elöljárókon, sem a köznépen, kik az a végre reájok repar-tialandó Summának lefizetésére magokat önként ajánlván, s kötelezvén, más egyébb Fundusaikhoz is támaszkodva, az 1798-dik Esztendőben, Tiszteletes Bonyhai Sándor Úr Predikátorságában, Hegyesi István Fő-Biróságában, egyesült erővel le-tették azon talp-követ, mellyen 5 esztendők alatt, 1798—1803-ig önnön költségeiken felállították, s létre hozták ama közttünk diszlő, ékes bámulatos, különös remek idomú Templomot, ahol illő Tornyával együtt, melly mindeneknek figyelmét, s megtekintését megérdemli. Épitőji voltak: Fischer Ágoston, Kecskeméti Kömives Meister, ki azt a Kecskeméti nagy Catholicum Templomnak formája szerént rajzolta, s készitette. Ács mestere: Novák Gergely. Az Asztalos munkák készitője, Czere István, Nagy Váradi Aztalos mester. Festő, Aranyozó Piringer János. A repartiált Summák Incassátora, vagy Perceptora: Gacsári János ki sok esztendőkig Törvény Birája, 2 esztendeig pedig Fő Birája is volt ennek a Helynek. Épitető Curátorok: Sárándi Bálint, és Gyáni János, ki hasonlóképpen több esztendőkig Fő Biróságot, Esküttséget, és

később ismét Curátorságot viselt. Felvigyázó, és Napszámosokra ügyelő: Z. Tóth Pál. Különös előmozditói voltak e szent czélnak: G. Nagy István, akkor tájban is; de később is, mind öszve 14 esztendeig volt Fő Bíró Daru Mihály, ugyan csak Fő Biró, és Csala Sámuel Notárius, későbben Uradalmi Kasznár.

      A Templom le-irása: Néz ez homlokkal Délre, és nyúlik Északra. Hossza 22 öl; szélessége 9 öl, és 2 láb. Bolthajtásra épült 6 egyenlő izomban: mind egyik Bólthajtásról, öt öt aranyozott Csillagok függnek, és mindenik Bólthajtás alatt egy egy Ablak Keletre, és Nyugotra Körül van mindenütt egyszeres Karral, vagy Folyosóval: a Karok alatt ismét Bólthajtások, mint

fellyül; — ki-vévén az Éjszaki Bólthajtásokat, mellyeken fellyül csak egy Nagy Bólthajtás terül el, hol annál fogva szabad ki-látású, tágas, és téres Kar van az Ifjúság számára. A Délfelől eső Karban, vagy a Homlok részben a Torony alatt, a középső két oszlopok között előre kanyarúló fronttal, hely vagyon hagyva Orgonának, de most csak a Kántor, és több Belső Személyek foglalnak helyet ott az oskolás Gyermekekkel, Catedrája sárga fejérrel vegyes gyöngy szinű, és ékes aranyazású fából készült. Ugyan ollyan szinű, és aranyozású a Prédikátor Szék is, mind kettő a Templomnak Nyúgoti oldalában, középen23 — Az Úr Asztala Cancellussal be-keritve, és szőnyeggel be-teritve. A közönséges Székek mind Fenyőből, az emlitett szinre festve, elölről hasonló aranyozásokkal. A Keresztelő Hely, az Úr Asztalának Cancellusán belől, az Északi részen. Nyugoti oldalán van egy Porticus székekkel, mellynek két Ajtaji vagynak, egyik a Prédikátornak északra, másik a Köznépnek számára Dél-felől. Homlok részén van a Fő Ajtó a Torony alatt Kelet is, és Nyúgotra a Porticusból befelé egy egy Ajtó, melly mindenik két felé nyiló: úgy szinte a Déli és Északi Karokba is kívülről 2

Ajtó Az Északi Karba belölről is van már most hagyva egy másik Ajtó, hogy a Communiókor a Karbeliek a külső levegőre menni ne kénytelenittessenek. A Padimentom deszkázva van, a

Templom Fedelezetje sindelyes. A férjfiak az Északi; az Aszszonyok a Déli részen foglalnak helyet. — Közbbül ülnek a Tanácsbeli Elöljárók, vagy a Birák, a Cathedrával, és Úr  Asztalával szemköztt. Homlok részén a Templomnak, a Fő Ajtó felett, ezen felül-irás olvastatik:

A TELYES SZENT HÁROMSÁG EGY ÖRÖK   ISTENNEK  Tiszteletére a Füzes Gyarmati Helv: Conf. lévő Ekklésia tulajdon költségén építtette az ISTEN-nek ezen Házat, ÚR Születésének MDCCCIII-dik Eszt.

Isten! ki Vezérünk vagy minden szándékban.Dicsőitsd-meg Magad e Földi Hajlékban”.

       Fel-szenteltetett ez a Templom, a mondott 1803-dik Esztendőben Október 15-dik napján, 23 A Cathedra elősször a Napkeleti oldalba volt, de onnan csak hamar a Nyúgotiba tétetett által. Nagy Tiszteletü Földváry József, Debreczeni; és Nagy Tiszteletű Lévay Bálint Mező-Túri Prédikátorok által, a Debreczeni Református Collegiumból is hozattatván Harmóniával éneklő Ifjak, vagy úgy neveztetett Cántor Deákok.

      Ugyan ez alkalommal kereszteltettek az Új Templomban 7 Személyek, kiknek neveiket meg-lehet látni, a Keresztségi Matricula 171-dik lapján. Esketés nem volt: Úr Vacsorája osztatott a szokás szerént.

       Ugyan akkor volt, a leg-első Vásár Fűzes Gyarmatonn, akkor nyervén meg az, abbeli Priviligiumát, a Mező Városi nevezettel együtt.

                                    II. A Tornyokról.

      nélkül voltak épülve, részint azért, mert azoknak épitése a Királyi Resolutióknál fogva nem volt Szabados, részint pedig, mivel a mi Ekklésiánk a szakadatlan Zürzavarok, és Vallásbeli egyenetlenségek köztt, különben is felette nagy üggyel bajjal fundálódhatván meg, elégségesnek tartották, ha csak Templomot építhettek is, a tartozván leg-inkább és közelebbről az Isteni tisztelet gyakorlására. De ellent-állott ebben sok Ekklésiákra nézve, a Népnek csekély volta, és annál fogva, s több okokra nézve is, a költségnek nem létte. Akármi okból esett légyen pedig a Templomoknak Tornyok nélkül való épittetése: elég az hozzá, hogy a Füzes Gyarmati Ekklésiában, a régibb időkben semmi Torony nem volt.

       Leg-elsőben, 1759-dik Esztendőben, Tiszt. Szilágyi György Ur Predikátorságának vége felé, Oláh János Biróságában épült itt egygy Fa Torony, hoszszu sugárral, egy a Templomtól külön lévő helyen, közel mellette. Kezdték épiteni 21-dik Májusban, és elvégezték ugyan azon Esztendőben, Novemberben. Épitő Mestere volt Oláh Jósef Ur, akkor Szeghalmi Malom-mester, a mint a Tiszt. Szilágyi György Ur jegyzéséből láthatni, az 1-ső Matricula végénn.

      Második Torony, ez a Mostani Nagy Kő Torony, mely a Templomnak Déli részén, azzal öszve-ragadva, és ékes Frontjával a Piaczra nyúlva, annak falaiból 22 Klafternyi magasságra emelkedik. A Kőfal magassága 14, a Tető 8 ölnyi, két rendbeli alsóbb és felsőbb, mindenütt 4, 4, Gombos, Kelepczés, és Csillagos fijókokkal. A Tetőnek Észak felől való Sugárja,

      1819-dik Esztendőben, Július 28-dik napján, délutánni 3 és 4 órák köztt, éppen a közönséges Isteni tiszteletnek ideje alatt Égi Tüz által meg üttetvén, (nagy szerencse, hogy száraz volt a menykő, és nem gyújtott) és ekképpen egyik oldala tudni

illik az Északi, csak nem egészszen a Nagy Fél Gombig le-törettetvén; de egyébb részeibenn is mind az előtt, mind kivált ekkor a nagy rázattatás miatt meg-rongáltatván, szükségessé tette a Reparátiót, melly akkor hirtelenében csak deszkákkal pótoltatván a romlás, meg is lett mindjárt a következő 1820-dikban, a mikor osztán a Templom is egészszen reparáltatott. ATorony tető az el-avult sindelyek helyett, ujj sindelyekkel borittatott, és az eddig volt hamu szin festék helyett, zöld szin festékkel, mint állandóbbal vonattatott-bé, Nemzetes Vári János

Fő Biróságában Reparátora az Ács munkában volt Gyulai Ács mester Ziegler Ur. Épittető Curátor: Nagy P. István.

       1834-benn ismét, Octóber 15-dikénn reggeli 7 óra előtt, mintegy 2 fertálylyal, irtóztató Földindulás által rázattatván meg, mind a Torony, mind a Templom el-annyira, hogy a Harangok magoktól összeverődvén, szollottak; de a Templom falai, és Bolthajtásai is, sok helyeken megrepedeztek, a Tornyon, és Templomon lévő sindelyek is már, meg-avultak lévén, a következett 3 esztendőkben, mind kivül mind belől, ismét általán fogva reparáltattak, Huszár István, és Nagy P. János Fő Biróságokban. Építtető Curátor volt: Dara Mihály. A templom tetejét sindelyezték Helybeli Molnármesterek: a Torony tetejét festésével együtt Balthasár Dániel: az Óra-mutatót ki-festette ujra Kádár Dávid: a Templomot belől reparálták Gyulai kőmivesek; kivül pedig a Toronnyal együtt Fakó Gábor, Deretskei Kőmives Meister.

                                  III. A Harangokról.

      Elősször az Ekklésia csekély, és kisded voltához képest, a mikor még Torony sem volt, elég volt tsak egy bizonyos fa lábakonn álló kitsiny szerü Harang is, a mellyel jel-adódjon az Isteni tiszteletre és bár tsak ez a Harang még ma is meg volna! ez is sokat segithetne bennünket a Gyarmat régiségének bizonyosabb esméretébenn.

     1750-benn Szilágyi György Prédikátorságábann öntetett e mellé, akkori Fő Biró Vida János Budán, az Ekklésia költségénn egy másik, és ennél nagyobb Harangot, a mint iratik a Matricula végénn a mely még ma is meg-van, és most már Kis Harangnak neveztetik. A rajta lévő Inscriptió fellyül, Német nyelven ez; „Goss mich in Ofen Joseph Steinstoch,” azaz: Steinstoch Jósef öntött engemet Budánn: azután Magyar nyelven igy:

„Ezt a Harangot öntette a Füzes Gyarmati Reformata Szent Ekklésia, önnön maga saját költségével, Istennek dicsőségére, Anno Domini 1750, die 16-ta Julii.”

      1750-benn tehát 2 Harangja volt már a Füzes Gyarmati Ekklésiának, egyik az a Régibb, és Kisebb, másik az újonnan öntetett, és még most is meg lévő, abban az időben Nagyobb; most pedig már Kisebb Harang.

—              1766-ban, Szeptember Hónapban, Kovács János fő Biróságában ismét készittetett az Ekklésia, a maga költségén egy uj Harangot, hihetően az Első Harang ebbe öntetett, és azért nincs már ma meg. — Ez az ujonnan öntetett Harang nem soká tartott, mert

—              1794-dik Esztendőben, G. Nagy István Fő Biró, abból egy nagyobb, és szebb szavú Harangot öntetett Budánn és ez a mostani Nagy Harang. A rajta lévő Inscriptió ez:

   „A Tellyes Szent Háromság Egy Örök Istennek tiszteletére,

öntetett ez a Harang, a Füzes Gyarmati Helvética Confession levő Szent Ekklésia közönséges költségével Budánn, 1794-dik Esztendőbenn, G. Nagy István Uram Fő Biróságában.„

      Legalóla Harang körületénn ez a Német irás van;

      „Goss mich Josef Brunner in Ofen, 768 font az

az Brunner Jósef öntött engemet Budánn, 768 font 7 Mása és 68 font.

 

                                      IV. Az óráról.

      Óra leg-először, 1785-dik Esztendőben, készült az 1759-ben épült Fa Toronyban Turi órás Steiner András, és Dadai Oláh Pál által, E. Nagy István Curátorságában; még pedig először Csengetős Óra volt ez, mely osztán

     1708-ban fordittatott Fertályos Órává, ugyan csak Dadai Pál által.

     1785 előtt nem lévén Toronybeli Óra, hihetően ezért verődtek mind a Parochialis Házba, mind az Oskola Rectoriba Fali Órák, az Ekklésia által (a mint a Curátori Számadásokból látható) hogy igy mind a Harangoztatás a Predikátor részéről mind a Gyermekek tanításának ki-szabott ideje, az Oskolai Tanitók részéről, annál inkább observáltathassék. — Az Oskolás Gyermekek kedvekért állitódott fel pedig bizonyosan az Oskola Udvaránn volt Csengettyű egy Fa oszloponn, hogy az által az Oskolába való feljövetelnek ideje, hallatós szavánál fogva ki-jelentessen, mint szintén az Oskolából vala haza eresztésnek ideje is, mind a Fiu, mind a távolabb eső Leány Oskolabeliekre nézve.

—              Ez hihető a Csengetős Óra meg-szünése után is meg volt, hogy legalább a Csengettyünek vegye valami hasznát az Ekklésia; de mivel egésszen czél-aránytalan volt ez, kivált akkor, már mikor különben is volt Óra; még pedig fertályos Óra a Toronyban; sőt sok scandalumot is okozott minden rend nélkül, vagy kellett vagy nem, huzattatván a gyermekektől, az én időmben végképpen Cassáltatott, és most már az Ekklésia Granáriumábann áll, s hallgatásba van.

 — Ez az Óra, különböző időkben, különböző személyek, néha Lakatos Mesterek, néha Leány, néha Fiu Oskolabeli Tanitók, néha Harangozók által is igazgattatott. Leghuzamosabban igazgatta, annak készitője, Dadai Oláh Pál, és ennek fiai. — 1836-ban reparálta egésszen, ide való Lakatos mester Kádár Dávid, ki bánik is vele az olta.

/ Következik:

                        V. A Paróchiákról és Oskolákról./ 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Gacsári Istvánnak,Füzesgyarmati Krónika:Ref. templomoka
Nagyné(N.) Diviki Emma honlapja, www.divikie.hupont.hu - © 2008 - 2024 - divikie.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat